Kiderült: minél rosszabb munkahelyen dolgozik, annál valószínűbb, hogy belehal a Covidba

A világjárvány első évében COVID-19-ben elhunyt legtöbb munkaképes korú amerikai a Dél-Floridai Egyetem epidemiológusa által vezetett, nemrég közzétett tanulmány szerint úgynevezett alapvető fontosságú dolgozók voltak, akik olyan munkaügyi, szolgáltató és kiskereskedelmi munkakörökben dolgoztak, amelyek megkövetelték a helyszíni jelenlétet és a másokkal való tartós kapcsolatot – írta a Miami Herald.

A tanulmány visszatekint a 2020-ban bekövetkezett COVID-19 halálesetekre, és megerősíti azt, amit sokan már korábban is tudtak vagy gyanítottak - hogy

a járvány első évében azok az amerikaiak szenvedték el a legtöbb halálesetet, akik nem tudtak otthonról dolgozni, és akik alacsony fizetésű, kevés vagy semmilyen extra juttatással

- például fizetett betegszabadsággal és egészségbiztosítással - járó munkahelyeken dolgoztak - mondta Jason Salemi, a USF Közegészségügyi Főiskolájának docense és a tanulmány társszerzője.

Salemi elmondta, hogy a megállapítás, bár talán várható volt, két dolgot hagyott maga után: Az alapvető fontosságú dolgozóknak nagyobb védelemre van szükségük egy fertőző betegség világjárvány idején, és hogy a társadalom vágya, hogy „visszatérjen a normális kerékvágásba", különböző dolgokat fog jelenteni különböző emberek számára - egyenlőtlen következményekkel.

„Ha azt mondom, hogy azt akarom, hogy a dolgok visszatérjenek a normális kerékvágásba, akkor előnyös helyzetben vagyok" - mondta Salemi. „A legtöbb nap otthonról dolgozhatok. Hozzáférésem van háziorvoshoz, és fizetett betegszabadságom van. Vannak olyan emberek a tanulmányban, akiknél ez nem biztos, hogy így van".

A tanulmány elvégzéséhez Salemi és kollégái közel 70 000 halotti bizonyítványt elemeztek 25 és 64 év közötti, 2020-ban COVID-19-ben elhunyt személyekről, amelyek szinte mindegyike az első vakcina decemberi engedélyezése előtt történt.

A halotti bizonyítványok azonban nem mindig tartalmazzák az elhunyt foglalkozását, mondta Salemi. Ehelyett a kutatók az egyén társadalmi-gazdasági helyzetének helyettesítőjeként az iskolai végzettségi szintet használták, amely minden halotti bizonyítványban szerepel. A középiskolán túli végzettség nem volt „alacsony", míg a főiskolai végzettség „közepes" volt, és aki legalább alapfokú végzettséggel rendelkezett, az „magas".

A kutatók ezután az amerikai népszámlálási adatokat használták fel a 2020-ban felnőttek által betöltött foglalkozásokra vonatkozóan, hogy kiszámítsák a távmunka lehetőségét a különböző csoportok számára, amelyeket tovább osztottak faj, etnikai hovatartozás, nem és életkor szerint.

A tanulmány megállapította:

▪ Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű felnőttek - azok, akiknek az iskolai végzettsége nem haladta meg az érettségit - halálozási aránya ötször magasabb volt a magas társadalmi-gazdasági helyzetű felnőttekhez képest, a közepes társadalmi-gazdasági helyzetű felnőttek halálozási aránya pedig kétszer magasabb volt.

▪ A fehér nők alkották a legnagyobb, magas társadalmi-gazdasági helyzetűnek tekintett népességcsoportot. Ehhez képest a spanyolajkú férfiak közel 60%-a alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű volt.

▪ Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű spanyolajkú férfiak halálozási aránya 27-szer magasabb volt, mint a magas társadalmi-gazdasági helyzetű fehér nőké.

Salemi elmondta, hogy a számára kiemelkedő megállapítás az volt, hogy a 2020-ban az összes 25-64 éves felnőtt között az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetben lévők a munkaképes korú népesség körülbelül egyharmadát tették ki, de ugyanezen korcsoport COVID-19 halálozásának kétharmadát ők okozták.

Salemi szerint 2020 óta közel 250 000 munkaképes korú amerikai halt meg COVID-19-ben, bár nem tudja, hogy 2021-ben és 2022-ben is ugyanez a halálozási mintázat maradt-e fenn. A kutatók ezeket a haláleseteket is elemezni kívánják, hogy segítsenek a közegészségügyi tisztviselőknek és a jogalkotóknak stratégiákat kidolgozni a szolgáltató és kiskereskedelmi dolgozók jobb védelmére.

Mivel azonban az új esetek száma ismét megugrott, és a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok szerint négyből három floridai megyében már „magas" a COVID-19 közösségi szintje, Salemi szerint ez a kutatás segíthet motiválni a szövetségi ügynökségeket, például a Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézetet, hogy ajánlásokat tegyenek a fertőző betegségek terjedésének csökkentésére a munkavállalók körében.

„Igazán erős munkahelyi védelemre van szükségünk a levegőben terjedő kórokozók ellen" - mondta. „Ez túl kell lépjen azon, hogy bizonyos helyzetekben viseljünk jól illeszkedő maszkot." ... A munkáltatók sokat tehetnek az emberek biztonságáért. De még a közösség tagjai, és azok is, akik szerencsések, hogy otthonról dolgozhatnak, minél jobban tudjuk csökkenteni a vírus közösségi terjedését, annál jobban meg tudjuk védeni az ilyen munkakörökben dolgozó embereket, akik a tűzvonalban vannak"."