Kiderült miért térnek vissza vérszegényen az űrhajósok a Földre

Gyorsabban pusztulnak az űrben a vörösvérsejtek, mint a Földön.

2022. január 16., 20:10

Szerző:

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta az MTI a BBC cikkére hivatkozva.

Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.

„Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt”

– mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve, az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje. Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.

A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma - közölték. Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin - többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt - hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza.

Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeikből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre.

(Kiemelt képünk illusztráció. A Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által közreadott, videófelvételről készített képen Julija Pereszild orosz színésznő, Klim Sipenko orosz rendező és Anton Skaplerov orosz űrhajós (b-j) beszél a moszkvai irányítóközponttal a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson 2021. október 7-én. Sipenko és Pereszild az első játékfilm forgatására készül a világűrben. Fotó: MTI/AP/Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség)

A Yale Egyetem is díszdoktorai közé választotta Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszorával együtt idén tíz kiválóság részesült az 1701-ben alapított amerikai magánegyetem elismerésében. 

Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak – közölte kedden a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek.