Gigászi méretű állat csontjaira bukkantak
A kihalt barlangi oroszlán mintegy 500 csontmaradványára, az eddigi legnagyobb leletegyüttesére bukkantak orosz régészek az Urál-hegység Imanaj-barlangjában Baskíriában.
Mélyen a barlang belsejében folyt az ásatás, amelynek során egy barlangi medve koponyáját is megtalálták, a csontot őskori lándzsahegy szúrta át. Más fegyverek is előkerültek, annak azonban nem találták jelét, hogy a barlangot ember lakta volna – olvasható a Siberian Times online kiadásában.
Szakértők úgy vélik, öt vagy hat gigászi méretű, nagyjából 13 ezer éve kihalt barlangi oroszlán csontjaira bukkantak. „Mintegy 500 oroszláncsontot és csonttöredéket találtunk, az állat ennyi maradványa egyetlen helyen egyedülálló a világon” – magyarázta a kutatást vezető Pavel Koszincev, az orosz tudományos akadémia regionális növény- és állatökológiai intézetének munkatársa. A barlangi oroszlán teste mai afrikai rokonánál 25 százalékkal volt nagyobb – írja az MTI.
A tudósokat meglepte, hogy a csontokat a barlang mélyén, a nyílástól nagyjából száz méterre fedezték fel, az oroszlánok ugyanis általában nem mennek ilyen messzire a bejárattól.
Ebben a mélységben korábban csak egy-egy állat maradványaira bukkantak, ezekről azonban úgy gondolták, „beteg vagy sebesült” oroszlánok, esetleg eltévedt kölykök voltak. Koszincev szerint a barlang ősi szentély lehetett, a vadakat az ember hordta a mélyedésbe vallási áldozatul.
„Ilyen szent helyeket Csehországban és Ausztriában is feltártak már, tehát van mivel összehasonlítanunk. Más leletek is arra utalnak, hogy szentélyt találhattunk: ilyen a mousteri kultúra jegyeit viselő lándzsával átszúrt medvekoponya. Eddig az Urálban nem volt bizonyítékunk arra, hogy a korabeli ember barlangi medvére vadászott volna” – hangoztatta.
A kutatók találtak a mousteri kultúrához tartozó tíz lándzsahegyet is, noha az uráli régióban eddig mindössze két ilyen fegyver került elő. A mousteri kultúra a paleolitikum középső korszakára nyúlik vissza, leginkább a neandervölgyi emberhez köthető.
„Az emberi tevékenységre egyedül a fegyverek utalnak. Ha az ősi ember ebben a barlangban lakott volna, nyomai maradtak volna a fegyverkészítésnek, vagy itt szórta volna szét az elfogyasztott állatok csontjait. Mivel ilyet nem találtunk, csak lándzsahegyeket, ez arra vall, hogy másra használta a barlangot, valószínűleg vallási célokra” – mondta Koszincev.
A leletek korát még nem határozták meg, ám a barlang talajának felsőbb rétegeiből gyűjtött anyag mintegy 30 ezer éves. Az alsóbb rétegek leletei akár 60 ezer évesek is lehetnek a tudósok szerint.
