Ezt adja a gyerekének, ha jót akar neki

A reggelizés jelentőségéről, illetve elmaradásának veszélyeiről is szó volt a Napközben adásában.

2014. szeptember 15., 14:43

Lényeges kapcsolat van a reggeli, a tízórai és a koncentrálóképesség között. Azok a diákok, akik rossz szokásuk miatt, alig, vagy egyáltalán nem reggeliznek, kevesebb időt foglalkoznak feladataikkal, gyengébben teljesítenek – vélik szakértők.

Mindenképpen egyenek a gyerekek otthon reggelit, az a kifogás, hogy nincs rá idő, azzal az apró trükkel megelőzhető, hogy a szülők előbb felkelti őket – mondta a Napközben adásában Nagy Ágnes szakorvos, táplálkozás-tanácsadó, életmódszakértő. Hozzátette: ebben a tekintetben is fontos a rendszeresség, a megszokás, amit gyerekkorban lehet elültetni egy emberben. Ha ez megtörténik, akkor felnőttkorban is természetes lesz a reggelizés, a megfelelő táplálkozás – írja a

hirado.hu.

Maráczi Gabriella, a Mintamenza Program országos koordinátora szerint az országos felmérések azt mutatják, a gyerekek fele reggeli nélkül megy iskolába. Ez azért nagy probléma, mert a napindító táplálkozás feladata, hogy „felébressze” a szervezetet – hangsúlyozta.

Nagy Ágnes felhívta a figyelmet, hogy a napot lehetőleg rostokban dús, teljes kiőrlésű kenyérrel indítson az ember. Nagyon jó, ha a szülő megpirítja a pékárut – mert melegen szívesebben eszik a gyerekek –, és megkeni különböző pasztákkal vagy halkrémmel. Paprika, paradicsom szintén mehet, ezek esetében csak az a kérdés, hogy kívánja-e a gyerek reggel, mert ez meglehetősen egyénre szabott.

Fontos, hogy miután a reggelit követően a gyerek nagyjából másfél óra múlva ismét megéhezik, újra tudjon enni, lehetőleg szénhidrátdús táplálékot – tette hozzá. Nagy Ágnes arról is beszélt, hogy a gyerekek zsíros ételeket is nyugodtan fogyaszthatnak, ugyanis ők nem kis felnőttek, és ami egy idősebb embernek rossz, nekik nagyon fontos tápanyag lehet nagyobb mennyiségben. A tanácsadó szerint tehát a gyerekek egyenek bőséggel vajat vagy éppen tejszínt, mert az idegsejtek körüli védőburok zsírokból épül föl.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.