Éves szinten százezreket spórolhatunk energiatakarékos megoldásokkal
Használjunk víztakarékos csaptelepet és energiatakarékos izzót, felejtsük el a stand by üzemmódot, a lakás hőmérsékletét tartsuk egyenletesen 21-22 fokon, legyen mindenhol függöny és redőny. Csak néhány a számos egyszerű hétköznapi gyakorlati praktikából, amivel csökkenteni tudjuk a rezsiköltséget és az energiafogyasztásunkat. A szakember szerint viszont néhány változtatással éves szinten százezreket spórolhatunk meg, ha energiatakarékos megoldásokat választunk házépítéskor vagy felújításkor.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen sokat tehetünk környezetünk és a családi kassza érdekében, ha energiát spórolunk. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, akár családi házban, akár lakásban élünk. Zuhany vagy kád? Visszatérő kérdés: de az az igazság, hogy előbbi is csak akkor víztakarékosabb, ha maximum öt percig folyatjuk a vizet. Egy olyan zuhanyfejjel azonban, amely kevesebb vizet enged át, sokat spórolhat a vízszámlán. Vécétartályt is tudunk olyan megoldással üríteni, hogy éppen csak annyi vizet folyassunk el, amennyi szükséges. Ahogyan a mosás is tud 40 fokon eredményes lenni, felesleges magasabb hőfokozatra tekerni beállításkor. Ugyanilyen praktikákat szükséges alkalmazni „nagyobban” is, például egy családi háznál. Ne ijedjünk meg, ha a ház felújításakor vagy építkezéskor többet fizetünk egy energiatakarékos rendszerért, hosszabb távon ugyanis ezek a kiadások megtérülnek. Gondoljon csak az energiatakarékos izzóra! Az is drágább a normál változatnál, mégis csökkenti a villanyszámlánkat.
Egy építkezés vagy felújítás előtt sokszor az jelenti a legnagyobb fejtörést, melyik munkálatra mennyit költsünk, pedig az is fontos szempont, hogy mekkora lesz kulcsrakész otthonunk fenntartási költsége. Olcsó húsnak híg a leve – szól a mondás, egy családi ház esetében ez viszont jelentős többletkiadást jelenthet egy-egy javítás vagy csere. A 2016-os Bramac-Construma-kutatás szerint a laikus építtetők legkevésbé az alapozáson (89 százalék), a vízszigetelésen (88 százalék) és a hőszigetelésen spórolnának házépítéskor. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont annál inkább. Az épületek energiavesztesége ezzel szemben leginkább a tetőnél jelentkezik.
Magyarországon olyan magas a napsütéses órák száma (1900–2200 óra/év), hogy a tetőn solarrendszerekkel: napkollektorokkal és napelemekkel az év minimum nyolc hónapjában, márciustól októberig az otthon számára szükséges energiamennyiség 85 százalékát lehet előállítani. Éves szinten a melegvíz-igényünk akár 60-70 százaléka állítható elő napkollektorral.
A szakember szerint viszont a tető a napelemek, napkollektorok kiépítésén és használatán kívül számos más praktikus energiatakarékos megoldással is szolgálhat. „Megfelelő tető-hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a későbbi fűtési költségeket, nem beszélve a tetőszigetelés páraáteresztő képességéről, amely megakadályozhatja a vizesedést és penészesedést. Ezenkívül újításként tavaly óta elérhető a piacon az úgynevezett Thermo Protector hővisszaverő tetőcserép, ami az infravörös sugárzást visszaverő felülete miatt akár 20 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre melegedik fel, mint a hagyományos fedőanyagok. Ennek köszönhetően a tetőnek is kisebb hőteherrel kell megbirkóznia, így elhagyhatjuk a tetőtérben a klíma használatát is, hiszen ez a megoldás akár 10 fokkal hűvösebb tetőteret is eredményezhet” – fogalmazott Kóbor Csaba, a Bramac alkalmazástechnikai vezetője.
