Elárulta a WWF, hogyan nem lesz sivatag Magyarországból
A legfontosabb az lenne, hogy minél kevesebb olyan fejlesztést telepítsünk az árterekre, ami nem összeegyeztethető a víz jelenlétével.
Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására – derült ki egy nemzetközi projekt vizsgálatából. Magyarországon a világátlagnál is több vizes élőhelyet vesztettünk az elmúlt 100 év során, pedig ezeknek a folyóban gazdag élőhelyeknek fontos klímaszabályozó szerepük is van – mondta el az InfoRádióban Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője, aki szerint, ahol lehet, vissza kell adnunk a folyóknak az ártereiket.
A The Danube projekt fő célja az volt, hogy megvizsgálják az árvízkockázat csökkentésének lehetőségeit a Duna vízgyűjtő területein található árterületek helyreállításának alkalmával – magyarázta a szakember –, valamint hogy megegyezzenek azokról a feladatokról, amelyek az ártér helyreállításához és állapotmegőrzéséhez kapcsolódnak, illetve hogy javítsák az együttműködést.
A 19. és 20. századi folyószabályozások során Magyarországon az árterek 95 százalékát elválasztották a folyóktól. Samu Andrea szerint a legfontosabb az lenne, hogy minél kevesebb olyan fejlesztést telepítsünk az árterekre, ami nem összeegyeztethető a víz jelenlétével. Vagyis olyan tájhasználat kialakítására lenne szükség, ami alkalmas arra, hogy vizet fogadjon be.
„Hiszen, ha ezt megtesszük, rögtön a természet ellen dolgozunk, és nem vele együtt.”
Nagyon sok mindent ráépítettek a folyókra, közvetlen közelükben is az elmúlt több mint 100 évben – emelte ki a szakértő, majd az eredeti állapotok visszaállításának lehetőségéről így beszélt: „az biztos, hogy rövid időtávon belül nem állítható vissza az összes ártér.” Magyarországon, főként a Tisza mentén nagyjából 1500 négyzetkilométernyi terület volna mély ártéri terület, ami alkalmas lenne arra, hogy újra a folyóhoz csatoljuk. „Ez lenne a rövid távú cél, hogy ahol erre viszonylag könnyen és kevesebb konfliktussal lehetőség van, legalább ezeket csatoljuk vissza, hiszen ez most már tényleg létkérdéssé válik, hogy ne váljunk sivataggá” – hangsúlyozta. Az összes többi fokozatos visszacsatolása pedig hosszabb távú folyamat lehetne. A WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője megjegyezte: nem használjuk ki azokat a gazdasági lehetőségeket sem, amelyek a többletvizek hasznosításából keletkeznének, és amelyek megélhetést nyújthatnának a helyi lakosság.
(Kiemelt képünk illusztráció: MTI | Balázs Attila)
