Egy 19. századi homeopata újrafelfedezése

Bródy Judit könyve a kassai zsidó családban nevelkedett Roth Mátyásnak a Brit Homeopata Társaság elnöki tisztjéig ívelő pályafutását mutatja be. A Bécsben és Paviában tanult, végzett orvosként a magyar szabadságharc sebesültjeit is gyógyító doktor 1849-ben menekültként érkezett Angliába, ahol ortopéd szakorvosként és a homeopátiás gyógyítás elkötelezettjeként elismert orvossá, számos szakmai és társadalmi kezdeményezés szószólójává vált.

Bródy Judit véletlenül fedezte fel az Angliában befutott, több nyelven (német, jiddis, magyar, angol) beszélő, magát magyarnak valló Roth Mátyást.

– Unokámnál tanulási nehézségeket diagnosztizáltak, amit testmozgással kezeltek – meséli. – Kételkedtem a kezelés hatásosságában, ezért bizonyítékot kerestem arra, hogy a testmozgás befolyásolja a magasabb szellemi képességeket. Az internet akkor még gyerekcipőben járt, így könyvtárakban kezdtem kutakodni. A testmozgás angliai történetével foglalkozó könyvekben minduntalan Mathias Roth homeopata orvos nevével találkoztam. Magáról az emberről kevés információt találtam, de azokból lenyűgöző személyiség bontakozott ki.

Dr. Mathias Roth hosszú, de végül sikeres harcot folytatott azért, hogy bevezessék minden növendék számára a kötelező tornát az angol iskolákban, ahol addig nem tanították ezt a tárgyat, különösen nem lányoknak. Torna alatt szigorúan csak a Per Henrik Ling által kidolgozott svéd tornát értette, amely jobban hasonlított a 19. századi a kungfura, mint az európai tornára. Dr. Roth szerint az egészség és a betegségek megelőzése a nőkön állt vagy bukott, hiszen ebből a szempontból ők irányították a családot. A rossz egészségi állapot gyökere a tudatlanság, nemcsak a kunyhóban, hanem a kastélyban is. Számos dolgot kikísérletezett arra, hogyan lehetnek a diákok és a nők gerincoszlopának az egészségét megőrizni: állítható magasságú vasalódeszkát és iskolapadot, speciális zongoraszéket, a gyógytornához pedig mindenféle gépeket.

Amikor Kossuth Lajos angliai látogatása során ágynak esett, Dr Mathias Rothot hívták ki hozzá. Ezután hamarosan a királynő kezelőorvosa, Sir James Clark is felajánlotta a szolgálatait, de a barátság a Kossuth-család és a magyar származású orvos között továbbra is fennmaradt.

F. Mathias Alexander, az Alexander-módszer szülőatyja állítólag Dr. Roth írásaira támaszkodott módszere kifejlesztésekor. (Az Alexander-technika egy olyan pszichofizikai módszer, amely a hibás, diszfunkcionális testtartási szokások s mozgásminták tudatosításával, a testhasználat korrigálásával új, optimális mozgásminta kialakulását eredményezi – olvasható a módszer magyarországi honlapján.) Volt olyan szakíró, aki szerint Roth gyakorlatai és eljárásai épp csak hogy kissé átdolgozva jelennek meg Alexander 1909-es munkájában.

Mi, magyarok miért nem tudtunk erről, legalábbis eddig? – kérdezem Bródy Judittól.

– Sok embert nem ismernek Magyarországon – feleli. – Ha megkérdezzük itt valakitől, ki építette a Lánchidat, szinte biztos azt válaszolja, hogy Adam Clark. Hiszen róla nevezték el az előtte lévő teret. Volt egyszer Adam Clark nevű skót kivitelező mérnök, ő dolgozott itt a helyszínen, magyar nőt vett feleségül, az utódai Magyarországon és Bécsben élnek. Azt már kevesebben tudják, hogy a hidat az angol William Tierney Clark tervezte (aki csupán névrokona Adam Clarknak), vele tárgyalt Széchenyi. Tíz évvel ezelőtt, a Lánchíd 150 éves évfordulójára a főváros megjelentett angolul és magyarul is egy könyvet A Széchenyi-lánchíd és Clark Ádám címmel. A kiadványt az a Hajós család kezdeményezte, amelyben az Adam Clark-leszármazottak élnek, ők ugyanis szívükön viselik ősük emlékét. Ezen is múlhat, kit ismernek és kit nem. Ebben a könyvben egyébként van egy általam írt fejezet, amelyben kifejtem, hogy a tervezést illetően másik Clarké az érdem.

Nem szép dolog, hogy ilyen csúnyán elfeledkeztünk a másik Clarkról. De Dr. Roth Mátyás esetében súlyosbító körülmény, hogy magyar származású. Az ilyen ismert embereket Magyarországnak kellene felkutatnia.

– Ő magát magyarnak vallotta, a magyarok viszont nem vallották magyarnak, mert izraelita családban született – mondja Bródy Judit. – Az 1848-as forradalom idején eleinte nem is vették be a zsidókat a nemzetőrségbe, pogromok is voltak. Roth Mátyás volt az egyike azoknak, akik aláírták a zsidók emancipációjáért szóló kérelmet 1849-ben. Az emancipációt végül is csak 1867-ben mondták ki, amikor ő már régesrégen Angliában élt. Tudtommal, bár sokat utazott Európában, sosem tért vissza szülőföldjére.

Azért, hogy nem alakult ki körülötte a tanítványok és követők lelkes kis csapata, feltehetőn Mathias Roth sajátságos természete okolható. Modorát időnként még Dr. House is megirigyelhette volna.

– Zsémbes ember volt, erősen nekitámadt mindenkinek, akinek nem egyezett a véleménye – mondja Bródy Judit. – Ellenségeket ugyan nem szerzett, de nem voltak igazán hívei. Sikeres orvosként sok pénzt csinált, két helyen, Londonban és Brightonban is volt intézete. Praxisát legidősebb fia vette át, akiből jó nevű ortopéd sebész lett, de nem homeopata. Egy másik fia, Walter az ausztráliai bennszülöttek első védnöke lett.

Nem lehetett könnyű dolga Dr. Mathias Roth és angol felesége csemetéinek. A könyvből megtudhatjuk, hogy altatódal helyett matematikai képleteket hallgattak lefekvés előtt, játék helyett gimnasztikáztak, télen-nyáron mezítláb kellett járniuk. Naponta volt vesszőzés, a ház minden szobájában tartottak egy-egy pálcát, hogy mindig kéznél legyen. A bánásmód ellenére, vagy éppen azért, az összes Roth-sarj sikeres lett.

Érdekes módon míg Dr. Roth megőrizte közép-európai gyökereit, a fiai, akik nemigen tették magukévá ezt az örökséget, a Brit Birodalom társadalmi és politikai életének szerves részeivé váltak. Mire megszületett a következő nemzedék, a zsidó gyökerek szinte teljesen eltűntek, lényegében szinte megtörtént az asszimiláció. 2004 februárjában az ausztráliai Coffs Harbourban konferenciát szenteltek Mathias leszármazottainak és az örökségüknek. Tevékenységük jelentőségének és hatásainak értékelése nem fejeződött be.

Bródy Judit: Egy 19. századi homeopata. Dr. Roth Mátyásból Dr. Mathias Roth (Múlt és Jövő Könyvkiadó)