Gyógyszerek a Dunában - Semmi pánik, többezer évig kellene minden nap innunk 3-4 liter nyersvizet, hogy egyetlen tabletta a szervezetünkbe kerüljön
Több mint ötvenkétféle gyógyszerhatóanyag dunai jelenlétét mutatta ki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont által végzett tanulmány, amelynek eredményei az Environment Pollution nevű szaklapban jelentek meg.
Ezekből a hatóanyagokból harminckettő igen alacsony koncentrációban, és szórványosan eljut a budapesti ivóvízbázisba is.
Budapesten és környékén két nagy vízmű nagyjából kétmillió embert lát el olyan ivóvízzel, amit természetes úton a parti szűrés tisztít, tehát a pleisztocén kori homok és kavicsréteg szűri a felszínről beszivárgó vizet.
„A mi kutatásunk azt bizonyította, hogy a parti szűrés igen nagy hatásfokkal szedi ki a gyógyszerszármazékokat. Ami a felszíni vízből – jelen esetben a Dunából – átmegy a nyersvízbe (főleg néhány antidepresszáns, nyugtató), az analitikailag ugyan kimutatható a technika fejlődésével, és ez a világon mindenhol így van lényegében, de ez is veszélytelen jelenleg.
Hormon lényegében nincs, mert az nagyon hamar lebomlik”
– mondta el a 168órának a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) projektvezetője, a kutatásban részt vett Kondor Attila Csaba. Kifejtette, hogy az ivóvízkutak vizét vizsgálták, azt a kezeletlen nyersvizet, amivel még fogyasztó nem találkozik, hiszen utána jön még a klórozás, szűrés, satöbbi, ami tovább csökkenti a mennyiségeket és eliminálja a minimális kockázatot is a hálózati vízben.
„De még a nyersvízből is többszáz, többezer évig kellene minden nap meginni 3-4 liter vizet, hogy egyetlen gyógyszertabletta a szervezetünkbe kerüljön.”
A legtöbb tudományos cikk hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek alacsony koncentrációjúak az ivóvízben, ezért nem okoznak semmilyen egészségügyi és környezeti veszélyt. Ennek ellenére egyes vegyületek nagy koncentrációban is jelen lehetnek a tisztított szennyvízben és a felszíni vizekben, és hatással lehetnek a vízi és egyéb szervezetekre. Ráadásul az új gyógyszerészetileg aktív vegyületek száma és a gyógyszerek teljes mennyisége is folyamatosan növekszik.
„Ezekre a mikroszennyezőkre egyébként nincs is határérték, mindennek ellenére érdemes monitoringozni, hogy elkerüljük a jövőben az esetleges felhalmozódást, a vízbázisok sérülését. Ez a tudomány feladata.
A felszíni vizekből, szennyvizekből érdemes lenne őket kiszedegetni, ezt célozzák a mi úttörő jellegű fejlesztéseink”
Bár sok kutatás célja a gyógyszermaradványok vízben való koncentrációjának csökkentése, ezeket az eljárásokat magas bekerülési és karbantartási költségek jellemzik, beleértve az adszorbensek előállítását és ártalmatlanítását. Éppen ezért a fejlesztés az új költséghatékony és környezetbarát alternatívákra koncentrál, mint a zöld hulladékok vagy a mezőgazdasági melléktermékek.
Kondor Attila Csaba, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektvezetője
A kutatók jelenleg is tesztellik a városi és a vidéki környezetben széles körben elérhető zöld hulladékokat (például gallyak, fűrészpor, szalma). Ezek az adszorbensek nagy mennyiségű hidrofób vegyületet (például karbamazepin, tramadol, lamotrigin, lidokain, hormonok, például ösztradiol) távolíthatnak el különféle vizekből. A kifejlesztett módszer alkalmasnak tűnik költséghatékony módon a gyógyászati hatóanyagok eltávolítására.
Tiszta víz iváshoz - vízszűrő technológiákkal
Az ivóvízkészletek minőségével kapcsolatosan a CSFK felmérése a gyógyszermaradványok és a hormonok azonosítására összpontosít. A kísérletek és az eredmények szempontjából a hatékony szűrési technológiák fejlesztésén dolgoznak. A vizsgálati folyamatokon kívül
kockázatcsökkentő megoldásokat dolgoztak ki az érintett megelőző intézkedések és figyelmeztető jelzések érdekében, hogy elkerülhető legyen még a gyógyszermaradványok és a hormonok legalacsonyabb koncentrációja is az ivóvízforrásokban.
Úszkáló, táplálékot kereső bütykös hattyúA vízminőség mérése biomonitor-bioindikátor transzgenikus zebrahallal
A gyógyszervegyületeken belül a környezetünkben nagy számban találhatók az endokrin rendszert károsító vegyületek (EDC), amely veszélyt jelenthetnek az élő szervezetekre. A gerinces állatok körében a halak kiemelkedő szerepet játszanak a környezeti kockázat felmérésében, és régóta használják toxikológiai vizsgálatokra is. A zebrahal a klasszikus toxikológiai végpontokon és tüneteken túlmenően egyértelmű „vörös fény” mellett jelzi a vizsgált minták EDC-tartalmát. „Ez a Gödöllői egyetem kutatónak fejlesztése, amely a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha a zebrahalakat vagy az embróikat – mivel indikátor halfaj – beletesszük a vízbe és van benne hormonmaradvány, akkor lehet látni UV fény szűrésnél, hogy világít a hím vagy az embrió mája” – magyarázta Kondor Attila Csaba.A transzgénikus vonal használatának számos előnye van:
- Gyors és olcsó elemzés különböző mintákban, víztől az üledékig.
- Könnyen értékelhető és egyértelműen jelezhető az EDC hatása az egyes molekulákra vagy komplex mintákra.
- Alkalmazhatóság a klasszikus akut, krónikus, több generációs tesztekben, valamint az ISO vagy az OECD protokollokban.
- In vivo embrió alkalmazhatóság, amely megfelel az állatvédelmi törvényeknek.
- Hozzájárulás a tiszta ivóvízhez és a biztonságos élelmiszerekhez, valamint a fenntartható mezőgazdasághoz.
Zebrahal„Könnyen használható ökotoxikológiai gyors tesztre, nem kell megmérni a vizet drága és lassabb labormódszerekkel, ha csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e benne EDC-hatású gyógyszermaradvány.
Nagyon kis koncentrációkat gyorsan és olcsón lehet ezzel kimutatni. Az egyes vízműveknek rutinszerű tesztelésre jó lehet majd évek múlva, ha ez bevezetésre kerül, jelenleg szabadalmaztatás alatt van.”
Mint megtudtuk, ökotoxikológiai fajokkal most is dolgoznak egyes vízművek, de ezek zöme gyógyszerszármazékok kimutatására nem alkalmas.
Folyékony talaj- és növényjavító szerves hulladékból
A reNEW eljárás szabadalmaztatott, kétlépcsős biotermikus eljárás az illékony zsírsavak (VFA) és az alapvető tápanyagok (NPK) visszanyerésére alkalmas a szerves hulladékokból (szennyvíziszapból). Az EU-ban és az Egyesült Államokban szabadalmaztatva van. (EP2917324, US09944893: Szerves hulladékok hidrolízisének és savasításának módszere és ennek készüléke. EP2996987, US10017398: Oldható szén és tápanyagok visszanyerésének a szerves hulladékokból.)
- Több mint 95% -ban visszanyert makro- és mikrotápanyagok a növény növekedéséhez.
- A huminsav és fulvo-sav hatása a talaj egészségére.
- Fenntartható termék a körforgásos gazdaság számára.
„Ennek a fejlesztésnek a lényege az volt, hogy amellett, hogy rengeteg hasznos tápanyag van a szennyvíziszapban, elérték, hogy a gyógyszermaradványok ne menjenek át a tápoldatba. Ez a tápoldat már forgalomba hozatali engedéllyel is rendelkezik" - árulta el Kondor Attila Csaba.
