Betemetik! Mit találtak Drakula pécsi pincéjében a régészek?

Fedeles Tamás, a pécsi egyetem Közép- és Koraújkori Történeti Tanszékének oktatója kutatásai alapján állítja, a Széchenyi tér déli részén állt az az épület, amely Vlad Tepes, alias Drakula tulajdona volt az 1460-as években, és amelyet egy 1489-es oklevél is említ Drakulyaházként. Ebben részletes leírás szerepel a kétszintes kőház helyéről. Fedeles Tamás szerint ebből az is következtethető, hogy a megtalált középkori pince tartozhatott Drakula házához. Úgy véli, hogy feltárása és bemutatása mindenképpen szerencsés lenne.

Hasonlóképpen vélekedik Gábor Olivér, pécsi régész is, aki szerint ez a belváros talán legkomolyabb középkori pincéje, ami még megmaradt, amelynek másik végét Kárpáti Gábor a hetvenes években már megtalálta, de feltárására eddig nem kerülhetett sor. Az idők során feltöltődött, így jelenleg legfeljebb kúszva lehet benne közlekedni. Feltárása esetén értékes leletek kerülhetnének elő.

A régészeti ásatásokat végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) Dél-dunántúli Regionális Irodájának régésze, Kárpáti Zoltán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a részleges feltárás során semmilyen tárgyi lelet nem került elő, amely bármilyen személyre utalhatott volna. Véleménye szerint a Fedeles Tamás által is említett oklevélben az szerepel, hogy a ház északi oldalán állt a Szent Bertalan plébániatemplom Szent Katalin oltárigazgatóságához tartozó ház, márpedig véleménye szerint ez ebben az esetben nem egyezik a tapasztalattal. A Drakulaháznak gondolt épület ugyanis a középkori piactér szélén állt, így nem azonosítható a leírásban szereplővel, ám nem kizárt, érvelt Kárpáti Zoltán, hogy Drakula háza nem a dél-nyugati, hanem a dél-keleti oldalán állt a térnek.

Merza Péter, az EKF fejlesztési igazgatója szerint a KÖSZ állásfoglalása után egyértelmű, hogy a városnak nincs semmiféle bemutatási kötelezettsége a pincével kapcsolatban. Azt viszont előírta, tette hozzá, hogy úgy kell betemetni, hogy a későbbiekben bármikor feltárható legyen.