Behálózva

Magyarországon különösen kedvelt a Viber, amelynek révén az emberek a világ bármely tájáról kapcsolatba léphetnek egymással, mégpedig szabadon és ingyen. Atanasz Rajkov, a Viber kelet-közép-európai regionális igazgatója a múlt héten a budapesti BrandFestivalon tartott előadást a Viber-alkalmazásról, amelynek már több mint 600 millió felhasználója van a világon. A 168 Órának különinterjút is adott.

2015. november 6., 22:18

– Életrajzából tudható: korábban a bolgár Telekomnál dolgozott. Könnyen ment hagyományos infokommunikációról újgenerációsra váltani?

– Mindkét cégnél a cél az emberek közti kapcsolat elősegítése. De a Viber kommunikációs csatornái sokrétűbbek, s minden új fejlesztést és szolgáltatást alárendelünk az ügyfelek igényeinek. Ez az elv még a rövid távú bevételeknél is fontosabb nálunk.

– A 27 millió felhasználóval erősnek számítanak Kelet-Közép-Európában. Négy országban – köztük nálunk – különösen kedvelt az ingyenes telefonbeszélgetést biztosító alkalmazás.

– A Viber megjelenése, elterjedése a térségben egybeesik azzal az időszakkal, amikor nagyobb tömegek számára is elérhetővé váltak az okostelefonok. Az új telefontulajdonosok keresték a lehetőséget a készülékek funkcióinak bővítésére. A Viber pedig jókor volt jó helyen: ki ne akarná, hogy az egyik ilyen pluszfunkció egy ingyenes telefonbeszélgetés legyen? Amúgy mindehhez még okostelefonra sincs szükség. A Viber letölthető PC-re, Macre vagy Linuxra is. Ettől is váltunk népszerűvé. És persze az egyéb, kifejezetten magyaroknak szóló szolgáltatásoktól.

– Például?

– A hasonló profilú cégek közül elsőként kínáltunk magyar nyelvű csomagokat: a szövegek mellett „üzenetmatricák” is vannak magyarul – az egyszerű üdvözléstől a szerelmes üzeneteket közvetítő képekig. És ez csak a kezdet. Komolyabb együttműködésre is készülünk. Megkeresünk nagyobb focicsapatokat, hírességeket, és a közreműködésükkel olyan tartalmakat osztunk meg, amelyek kifejezetten a magyar célközönség számára lehetnek érdekesek. Ezek olyan exkluzív információk, amelyektől joggal érezhetik: a Viber „magyar alkalmazás”.

– A BrandFestivalon tartott előadásában a matricák népszerűségéről azt mondta: egy kép többet ér ezer szónál. Velem is gyakran előfordul, hogy teljes értékű „beszélgetéseket” folytatok pusztán matricaküldözgetéssel, noha alapvetően verbális típus vagyok.

– Tény: az online közösségi terek főbb témái nem térnek el a hétköznapi, személyes találkozások témáitól. A Viber csevegőprogramján sincs ez másképp: az itteni beszélgetések is személyesek, a mindennapi élet kérdéseit érintik. Emellett gyakran érzelmekkel, olykor szenvedéllyel telítettek. Márpedig a személyes vagy akár érzelmes üzeneteket az interneten sokkal könnyebb képekben átadni. Elérhető matricáink nagy többsége pozitív üzenetet hordoz.

– De a közösségi hálók nem csak a személyes beszélgetésekről szólnak. Kilépve a zárt társalgási körökből inkább hivatalosabbá, „kimódoltabbá” válik a hangnem. Hiszen a több száz, néha több ezer ismerős előtt sokan nem akarnak kitárulkozni.

– Jellemző a nagy nyilvános online fórumokra, hogy a felhasználók olyanokat is megjelölnek, akiket nem ismernek közvetlenül. Ebből következően a közösségi média ezen terei inkább imázsépítésre, amolyan nyilvános önmeghatározásra alkalmasak. Épp ezért szerveződnek a közeli ismerősök, barátok, kollégák szűkebb csoportokba. És itt már van tere a személyes hangvételnek is. Ezeken a fórumokon már akár azt is megírhatják egymásnak, ha vitájuk támadt a főnökkel vagy előző este nagyon berúgtak. Ezeket a nagy nyilvánossággal nyilván nem osztanák meg.

– A mobilalkalmazások világa elsősorban a fiatalok kommunikációs tere. A Viber által kínált ingyenes telefonbeszélgetés viszont az idősebbeket is vonzza. Ők hogyan birkóznak meg a technikával?

– A kezdet valóban nehezebb a számukra. De a körülmények gyakran rákényszerítik őket a nyitásra. Ma már a családok nagy többsége szétszakadt, a gyerekek más városban, akár másik országban élnek. A Viber egyben tartja a családokat. Nagynéném hetvenévesen kezdte használni a Vibert, mert így jobban tudta tartani a kapcsolatot távol élő gyermekeivel. Még sosem hallottam egyetlen idősebb, akár hetven feletti felhasználótól sem, hogy ezt nem képes megtanulni.

– Mindaz, amiről beszél, alapvetően megváltoztatja az emberi kapcsolatokat, közösségeket.

– Az online interakciók a valós élet helyzeteit, kommunikációját követik, arra épülnek. Tágítják ezzel a kapcsolatteremtés lehetőségeit, bővítik az egyes közösségeket. Leképezik a valós találkozások témáit és érzelmeit. Nyilván a „szokásostól” kissé eltérően. Az én generációm is máshogy kommunikál, mint a szüleimé, a mostani tizen-, huszonévesek is saját nyelvet, illetve eszközöket használnak. Ettől még ezek a generációk továbbra is képesek leülni egy vacsoraasztal mellé, és beszélgetni egy jót. Hagyományos módon.