Az Atlantiszt elpusztító katasztrófa áldozatát találhatták meg a régészek

A Szantorinit elpusztító kitörés és következményei több ókori legenda alapját képezhetik. 

2022. január 3., 08:16

Szerző:

Úgy tűnik, megtalálták egy 3600 éve történt katasztrófa első áldozatait: a török tengerparton egy ember és egy kutya csontvázára leltek egy szökőár maradványai között – a csontok származásának idejét radiokarbonos kormeghatározással i. e. 1612-re lőtték be – írja a Qubit.

A mai Görögországban található Szantorini szigetcsoport valójában egy vulkanikus robbanás maradványa, az i. e. 1600 körül történt minószi kitörés (vagy Théra-kitörés) előtt ugyanis egy nagy sziget volt a helyén. Az írott történelem egyik legnagyobb hatású eseményeként jellemzett pusztító kitörés egyes kutatók szerint a Bibliában is megjelent: a tíz csapás közül hármat (jégeső, sáskahad, háromnapos sötétség) ez okozhatott.

Más elméletek szerint Atlantisz legendájának, a szigettel együtt elsüllyedt ókori civilizációnak is ez a katasztrófa lehet az alapja. 

A lelőhelyen található hamurétegből eddig is tudni lehetett, hogy a Çeşme-öbölben található helyszínt érintette a több mint 200 kilométerre délre történt Théra-kitörés, de idővel az is egyre biztosabbá vált, hogy a cunami nyomai is erre a késő bronzkori eseményre vezethetők vissza.

A kutatók a török-izraeli-osztrák együttműködésben tíz éven át végzett ásatások és kutatások után most az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben írták le az eredményeiket. Ezek szerint számos emberi eredetű gödröt találtak az ókori szökőár sújtotta területen, amiket valószínűleg a túlélők ástak, hogy további áldozatokat mentsenek ki, ám a most talált csontvázakra a gödrök aljától még lejjebb bukkantak rá. A minószi kitörés tehát nemcsak Théra közvetlen környékén állította meg a civilizáció virágzását, hanem viszonylag messzire elért a hatása, és a kutatók a török eredmények alapján azt remélik, a katasztrófát követő cunamik, kitörések és földrengések közül még többet fel tudnak tárni a jövőben, és ezáltal a késő bronzkor történetét is jobban megismerhetjük.

(Kiemelt képünk: Szantorini különleges szigetének formája a magasból. MTVA/Bizományosi: Lehotka László)

A Yale Egyetem is díszdoktorai közé választotta Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszorával együtt idén tíz kiválóság részesült az 1701-ben alapított amerikai magánegyetem elismerésében. 

Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak – közölte kedden a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek.