Az akciódús videojátékok segíthetik a tanulást

A kutatók megfigyelték, hogy az akciójátékokat játszó résztvevők jobban teljesítették a minták megkülönböztetésén alapuló viselkedési teszteket, mint azok, akik nem űznek ilyen játékokat.

2014. november 13., 12:46

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a gyors tempójú, akciókkal teli videojátékok játékosainak javult az észlelésük, a figyelmük és a gondolkodási képességük. A jelenség magyarázata azonban nagyrészt ismeretlen volt. A Rochesteri Egyetem kutatócsoportja Daphne Bavelier agykutató vezetésével, 10-14 emberből álló csoportok részvételével végzett viselkedési teszteket a mechanizmus felderítése céljából – írja az MTI.

Megfigyelték, hogy az akciójátékokat játszó résztvevők jobban teljesítették a minták megkülönböztetésén alapuló feladatokat, mint azok, akik nem játszanak ilyet. A videojátékosok sikerének titka, hogy fejlettebb észlelési sablonokat alkalmaznak, amelyeket az agy alakít ki a külvilágról az észlelési tapasztalatok alapján – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) legújabb számában.

„Agyunk folyamatosan épít modelleket, »sablonokat« a világról, így élesedik a dolgok felismerésének képessége. Minél jobb a sablon, annál jobb az agy teljesítménye. Most már tudjuk, hogy az akciókban bővelkedő videojátékok játszása jobb sablonokat eredményez” – magyarázta Bavalier.

Megvizsgálták azt is, hogy a rendszeres videojátékosok azért teljesítenek-e jobban, mert jobbak az agyi sablonjaik, vagy az akciójátékok használata javította a képességeiket. Olyan önkénteseket kerestek, akiknek kevés videojátékosi tapasztalatuk volt, és a vizsgálat részeként arra kérték őket, kilenc hét alatt játsszanak ötven órát akciódús videojátékokkal. Egy másik csoportot arra kértek, hogy ugyanennyi ideig akció nélküli videojátékokat játsszanak. Ezután következtek a tanulási feladatok.

„Az akciójátékok játékosainak jobb sablonjaik alakultak ki a tanulási feladatokhoz, sokkal gyorsabban is tanultak” – mondta a kutató. Sok hónappal később azt is megvizsgálták, az akciójátékokkal „edzett” résztvevők még mindig jobban teljesítik-e a feladatokat, mint a kontrollcsoport, és azt tapasztalták, az így szerzett képesség tartósan megmaradhat.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.