Az afrikai főemlősök természetes élőhelyeit fenyegeti a globális felmelegedés

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint – írja az MTI.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. A mintegy 50 egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói által kiadott előrejelzés szerint ugyan klímaügyi szempontból megfelelővé válhatnak új területek a főemlősök számára, azonban a szakemberek kételkednek abban, hogy az állatok képesek lesznek időben elvándorolni ezekbe a térségekbe.

A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből és több száz élőhelyről. Bár vannak bizonytalanságok az adatokban és a modellezés eredményeiben, „lesznek változások, és nem jó irányban” – hangsúlyozta Joana Carvalho biológus, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a Diversity and Distributon című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője.

A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás. A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra, feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsenek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.

„Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, ez azt jelenti, hogy az összes állatnak, nemcsak a főemlősöknek, szintén a hegyekbe kell húzódniuk, vagy élőhelyükön kihalnak. De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat és növény fog eltűnni” – magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.

A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket, a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit. Ám viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.

(Kiemelt kép: BiosPhoto/AFP | Michel Gunther)