Alvás közben is lehet tanulni

Ha megérezzük egy étel kellemes illatát, igyekszünk minél mélyebben beszippantani azt, ellentétben például a rothadó húséval. Így van ez álmunkban is: a kellemes illatokból szívesen és mélyen lélegzünk be, a rosszakból pedig lehetőleg minél kevesebbet, írja az

Mindez még nem számítana komoly felfedezésnek, de az már igen, hogy ezeket a szagokat tanulásra is fel lehet használni alvás közben. Szagok és hangok társításáról van szó, amivel az izraeli Weizmann Tudományos Intézetben, Rehovótban kísérletezett Anat Arzi. A kutatónő persze nem bonyolult matematikai egyenletek megoldását várta el alvó kísérleti alanyaitól. Ennél egyszerűbb jelenségek működését vizsgálta: feltételes reflexeket alakított ki.

Anat Arzi mostani kutatása - amelyről a Nature Neuroscience című szaklapban számolt be - azonban az emberek olyan tulajdonságaira hívja fel a figyelmet, amelyeket a kutatók eddig nem, vagy nem elég alaposan ismertek. Alvás közbeni, szaglás útján való tanulásról ugyanis nem beszéltek korábban.

Arzi kísérletében a kellemes illatokhoz (sampon, dezodor) más hangokat társított, mint a kellemetlenek szagokhoz (rothadó hal és hús), miközben a kísérleti alanyok aludtak. A résztvevők az illatok közben mélyeket lélegeztek, a kellemetlen szagok során pedig kevésbé nagyokat szippantottak.

Amikor felébredtek, a kutatónő azokat a hangokat játszotta le, amelyeket alvás közben, a különböző szagok "bevetésekor": meglepő módon a kísérleti alanyok úgy reagáltak a hangokra, mintha a hozzájuk társított szagokat érzékelték volna. Így azokra a hangokra, amelyek a kellemes illatok idején szóltak, mélyebbeket lélegeztek, a kellemetlen szagokhoz társított hangokra pedig felületesebben szippantották be a levegőt.

Mindez Arzi szerint jelentős hatással lehet bizonyos neurológiai kutatásokra.