Megalázóan alacsony a női utcanevek száma Budapesten

Interaktív térképet készített a budapesti közterek névadási szokásairól Budapest Főváros Levéltára (BFL) és az ÁTLÓ csapata. A Nevek és terek című adatvizualizáció azt mutatja meg, hogy a fővárosban kiknek a nevét viselik napjainkban a közterek, ráadásul az adatokat nemre, korszakra, és az átnevezés időpontjára is tudják szűrni az érdeklődők. A látványos vizualizációból kiderül, hogy Budapesten jelenleg 2247 olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről kapta a nevét.

A közterületek túlnyomó többségét, egészen pontosan 91 százalékát (2039 közteret) valós személyekről nevezték el, míg a fennmaradó 9 százalék (208 köztér) személynevet vagy egy fiktív karakter nevét őrzi (208 köztér). A személynevet viselő 2247 budapesti köztér 90 százaléka férfinevet kapott. Az adatgyűjtés azonban szomorú felismeréseket is tartogatott: kiderült ugyanis, hogy

a közterületek mindössze 10 százalékát (224) nevezték el nőről, továbbá ezek közel fele, 45 százaléka fiktív személy után kapta a nevét. A férfiakról elnevezett közterületeknél ez az arány mindössze 5 százalék.

A 168 megkeresésére Dr. Ternovácz Bálint főlevéltáros elmondta, szinte minden országban nagyon alacsony a női utcanevek száma – tekintve, hogy a történelem alapvetően férfiközpontú –, azonban nyugaton nagy erőkkel próbálnak ezen változtatni. Véleménye szerint Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkánon még nem indult el igazán ez a folyamat, habár Budapesten több utcát is elneveztek az utóbbi időben nők után. Ternovácz szerint hasonló a helyzet a női szobrok tekintetében is, kevés a női szobor, de még kevesebb a nem fiktív nőt ábrázoló alkotás a fővárosban.

Fotó: Budapest Főváros Levéltára

A budapesti utcanevek az emlékezetpolitikáról is sokat elárulnak: többségben vannak a 19. században, vagy az azután élt emberek után elnevezett közterek. Ezek száma nagyjából 1400 köré tehető, míg az ókorból, középkorból, újkorból és a 18. századból nevet kapó területek száma mindössze 600 körül alakul. A 19. században élt személyek közül kiemelkednek a reformkor és a dualizmus nemzetté válási folyamatában kulcsszerepet játszó államférfiakról, például Kossuth Lajosról, Széchenyi Istvánról, Deák Ferencről elnevezett közterek.

Emellett a hadvezérek, és a magyar kulturális élet olyan művészi nagyságai is helyet kapnak, mint Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, vagy az 1945-öt megelőzően alkotó Ady Endre és József Attila. Jelentős számú közterület kapta nevét uralkodókról, szentekről és tudósokról is.

A legtöbb közteret írók-költők után nevezték el – egészen pontosan 394-et –, 307-et államférfiakról és politikusokról, 295-öt hadvezérekről és katonákról, 241 közterület pedig uralkodók nevét viseli. Emellett 219 művész, 191 tudós, valamint 124 szent-egyházi személy neve is megjelenik a térképeken Budapesten egy-egy közterület neveként. Számos egyéb olyan utca is van Budapesten, amelyek a nyilas rémuralom vagy a kommunista terror ellen fellépő, tevékenységükért kivégzett hétköznapi hősöknek, többnyire munkásoknak, aktivistáknak, utcai harcosoknak állítanak emléket.

„A budapesti utcanevek körülbelül tíz százaléka a trianoni békediktátum következtében elcsatolt területeken található városokról kapta a nevét”

– jelentette ki lapunknak Ternovácz Bálint főlevéltáros. Ezt követően megjegyezte, hogy egy jelenleg is érvényben lévő fővárosi rendelet szerint csak öt évvel az adott személy halála után lehet valakiről közterületet elnevezni Budapesten – kivéve ha díszpolgári címet kapott. Ugyanakkor a történelem során voltak olyan tekintélyelvű rezsimek amelyek felülírták ezt a szabályt: így volt lehetséges hogy a Kodály körönd neve az orosz csapatok bevonulásáig Hitler tér volt, vagy hogy az Oktogon egyik tere Mussolini nevét viselte.

A Budapest Főváros Levéltárának közleménye kiemeli, hogy a közterületek elnevezése gyakran tükrözi a hatalom, a hatalmon lévő kormány és önkormányzati vezetés politikai gondolkodását és emlékezetpolitikai koncepcióját. A közterületek átnevezésének joga 2012 végéig a kerületi önkormányzatoknál volt, ezt követően lett fővárosi hatáskör. A rendszerváltás után, Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején nevezték át a legtöbbet közterületet a kerületi önkormányzatok – egészen pontosan 198-at –, ezzel eltávolítva a szocializmus korát és azok eszméit a fővárosi térből. Így lett a Lenin körútból Erzsébet körút, a Népköztársaság útjából Andrássy út.

A második legtöbb utcanevet újragondoló kormányzatért 2010-ig kell utaznunk az időben, mivel a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után összesen 64 köztérnek adott új nevet. 2013. január elsejétől a fővárosi önkormányzat 22 közterületet nevezett át személynévre. Jelezték, a térképen csak olyan átnevezett utca szerepel, amely új nevét egy személy után kapta. Az egyes önkormányzati ciklusok alatt átnevezett közterületek száma ennél több.

(Kiemelt kép: A Fővárosi Közgyűlés 2010 júniusában a pesti alsó rakpart nevét is megváltoztatta: az Újpesti rakpart alsó autóútját a Dráva utcától a Margit hídig terjedően a budapesti skót misszió mártírjáról Jane Haining rakpartnak nevezték el. Fotó: MTI / Kollányi Péter)