A véltnél nagyobbnak tartják a kisbolygó-becsapódások esélyét
A véltnél nagyobbnak tartja az egész városokat letarolni képes kisbolygók becsapódásának kockázatát egy alapítvány, mely aszteroidavadász űrtávcső építését tervezi.
A nukleáris robbantásokat figyelő globális szervezet 26 aszteroidát mutatott ki, melyek a Föld légkörébe csapódtak 2000 és 2013 között. A robbanások adatait az atomcsendegyezmény betartását felügyelő szervezet (CTBTO) gyűjtötte. A robbanások között szerepelt a 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk légterében felrobbant meteorit, a detonációjától betörő ablakok és a törmelék több mint ezer embert sebesített meg.
„Népszerű tévhit, hogy a meteoritbecsapódások szélsőségesen ritkán következnek be” – mondta Ed Lu egykori űrhajós, aki most a kaliforniai székhelyű B612 Alapítványt vezeti. A szervezet honlapján kedden közzétett egy videót, amely a vizsgált időszakban a Földnek ütköző meteoritokat mutatja be. Az animáció célja, hogy a felhívja az emberek figyelmét a veszélyre – adta hírül a Híradó.hu.
Egy 40 méteres meteorit is teljesen le tud tarolni egy várost a Föld színéről. „Olyan lehet, mint egy hatalmas társasház, amely a hangsebesség ötvenszeresével, körülbelül 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld” – magyarázta Lu. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) már rendelkezik olyan programmal, amely az egy kilométeresnél nagyobb meteoritokat figyeli. Egy ekkora, körülbelül hegy nagyságú objektummal való ütközésnek világméretű következményei lennének.
A Föld mintegy 65 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy nagyjából 10 kilométeres aszteroidával, a katasztrófa megváltoztatta a bolygó éghajlatát, és feltehetően a dinoszauruszok – valamint az élőlények többségének – kipusztulását okozta. Lu szerint Cseljabinszk tanulsága az, hogy még egy húszméteres meteorit is jelentős pusztítást hajthat végre. A városokat elpusztító aszteroidák az előrejelzések szerint százévenként egyszer érnek a Föld közelébe, ám az előrejelzések alapjául szolgáló adatok Lu szerint nem kielégítőek.
A B612 Alapítvány magánfinanszírozású infravörös űrtávcsövet kíván építeni. A Sentinelnek nevű űrteleszkóp feladata az lesz, hogy megtalálja a Földre veszélyt jelentő meteoritokat, és előreláthatóan 250 millió dollárba (56 milliárd forint) fog kerülni.
Az alapítvány neve Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta és író A kis herceg című regényéből származik, amelyben a B–612 nevű bolygóról indul útjára a címszereplő, az égitest egyetlen lakója, hogy szomszédjait megismerje, és végül a Földön köt ki.
