A város létezéséről évszázadok óta tudnak, de teljesen nyoma veszett...

Olasz régészeknek első ízben sikerült rekonstruálniuk légi felvételek alapján, hogyan nézhetett ki Altinum, az Észak-Adria egyetlen római korú városa. A Velence elődjének tekintett városnak már akkoriban volt Canal Grandéja, nagy csatornája – írta az MTI.

2009. augusztus 3., 06:32

A város létezéséről és elhelyezkedéséről évszázadok óta tudnak, de mivel teljesen nyoma veszett, ebben ki is merült a tudomány. Altinum hét kilométerre volt Velencétől északra, a mai Jesolo fürdőváros és a Marco Polo repülőtér között. Kétezer éve ott keresztezte egymást két római kereskedelmi út: a Via Annia, amely az Adria mentén haladt, valamint a Via Claudia Augusta, amely továbbvezetett a mai Bajorország területére.

A város első nyomai 2700 évesek. Virágkorát időszámításunk előtt 50 és i. sz. 50 között élte, ekkor létesültek monumentális építményei - amelyeket a középkorban elhordtak építőanyagnak, vagy elmosta őket a víz. Az egykori épületek körvonalait és a város alaprajzát most speciális képi megjelenítő technikákkal láthatóvá tudták tenni. Az, ami ma szántóföldnek látszik, az egész város titkát árulta el. Andrea Ninfo, a páduai egyetem kutatója és kollégái a Science című tudományos folyóiratban közölték eredményeiket.

A kutatók az infravörös tartományban készült felvételeket a látható fényben készültek felé helyezték. Ez lehetővé tette, hogy meghatározzák az épületek helyeit - a haszonnövények ugyanis más-más érési stádiumban voltak aszerint, hogy volt-e valaha alattuk építmény vagy sem. A világosabb növények többek közt egy bazilika, egy amfiteátrum, egy fórum és talán templomok körvonalait fedték fel - olvasható a

Science magazin internetes kiadásában.

A digitális képalkotás ezenkívül megmutatta, hogy Altinum két-három méterrel helyezkedett el az akkori tengerszint felett, és volt egy csatornája - itt érettebbek voltak a növények -, amely átszelte a várost, és összekötötte a mai Velencei lagúnával.

A város hanyatlása akkor kezdődött, amikor Attila, a hun fejedelem 452-ben leigázta. Nem sokra rá lefektették Velence alapjait.