18 millió e-mail-címet törtek fel

Újabb tömeges adatlopást tártak fel Németországban, 18 millió e-mail-címet és jelszót szereztek meg illetéktelenek – közölte csütörtökön a verdeni ügyészség, megerősítve a Spiegel Online értesülését.

2014. április 4., 08:57

A hírportál beszámolója szerint sok cím .com végződésű, így nem lehet egykönnyen megállapítani, hogy mely országokat érinti az eset, az viszont már tudható, hogy főként használatban lévő e-mail-címekről van szó.

Az ügyészség szerint a megszerzett e-mail-cím és jelszó adatpárok révén folyamatosan követnek el visszaéléseket, például kéretlen levelek (levélszemét, spam) továbbítására használják őket.

Az ügyről értesítették a szövetségi informatikai biztonsági hivatalt (BSI) – mondta a szóvivő.

A német hatóságok legutóbb januárban tájékoztattak tömeges identitáslopásról, akkor 16 millió felhasználónevet, e-mail-címet, jelszót szereztek meg informatikai bűnözők. A verdeni ügyészség szóvivője közölte, hogy a két adattömeg között nincsenek nagy átfedések, az újabb esetben többnyire más e-mail-címekről van szó, de a két eljárás összetartozik.

A legutóbbi tömeges lopást még tavaly decemberben tárták fel, és a hatóságok egy hónap után fordultak a nyilvánossághoz. Ezt az eljárást széles körben bírálták. A BSI viszont januárban nemcsak tájékoztatást adott az identitástolvajlásról, hanem elindított egy oldalt, amelyen az e-mail-cím megadásával mindenki ellenőrizhette, hogy az elkövetők hozzájutottak-e az adataihoz. Több mint 30 millió címet ellenőriztek, közülük 1,6 millió postafiókról derült ki, hogy a feltört címek közé tartozik.

A Spiegel Online szerint a BSI várhatóan ezúttal is tájékoztatja valamilyen módon az érintetteket, de majd csak a jövő hét elején.

A hírportál beszámolója alapján a legutóbbi esetben a szálak baltikumi informatikai bűnözőkhöz vezettek, és az újabb ügyben a hatóságok feltételezik, hogy azonos az elkövetői kör.

A tömeges adatlopás az áldozatok teljes digitális identitását veszélyeztetheti, mert a cím-jelszó adatpárt sokan nemcsak a levelezőszolgáltatásokhoz használják, hanem például online áruházakban vagy közösségi portálokon kialakított felhasználói fiókjukhoz is ezzel férnek hozzá.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.