Orosz és ukrán részről is kritizálják a NOB keddi döntését

Orosz és ukrán részről is kritikával illették a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) keddi javaslatát, amely szerint az orosz és fehérorosz sportolók – semlegesként – visszatérhetnek a nemzetközi versenyekre.

2023. március 29., 13:14

Szerző:

A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat. Emellett csak akkor nevezhetnek, ha nem támogatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A két ország azon versenyzőit és csapatait, akiknek, illetve amelyeknek bármilyen katonai kötődése van, továbbra is kizárják a viadalokról.

Oroszország sportminisztere, Oleg Maticin egyenesen „embertelennek” minősítette a NOB döntését.

„A NOB ajánlása, amellyel külön csoportba sorolja az orosz sportolókat, jogellenes, a csapatsportokat tekintve pedig diszkriminatív” – fogalmazott a politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyzők évek óta az olimpiára készülnek.

„Ez a munkájuk, az életük. Az, hogy elveszik tőlük ezt a jogot, embertelen” – mondta.

A NOB végrehajtó bizottságának keddi ülése után Thomas Bach elnök hangsúlyozta: a 2024-es párizsi olimpiával kapcsolatban még nem született hasonló tartalmú döntés, ezt későbbre halasztották.

A NOB amellett is állást foglalt, hogy a két érintett országban továbbra se rendezzenek nemzetközi versenyeket, a két kormány képviseletében pedig ne hívjanak meg senkit a sporteseményekre.

Az ukránok korábbi bokszvilágbajnoka, Volodimir Klicsko is bírálta a NOB lépését.

„Ez a döntés beszennyezi az olimpia szellemiségét. Olyan, mint maga a háború: ostobaság” – írta a Twitteren a 47 éves sportember, s mellékelt egy fotót is, amelyen az 1996-os atlantai játékokon szerzett aranyérmével a nyakában látható.

Klicsko szerint Thomas Bach „Oroszország érdekeit szolgálja”, a semleges zászló pedig „rossz zászló”. A korábbi ökölvívó a háború kitörése óta a NOB elnökének egyik legnagyobb kritikusa.

Az orosz és fehérorosz sportolók – a legtöbb sportágban – azóta nem szerepelhetnek a nemzetközi porondon, hogy Oroszország Fehéroroszország támogatásával tavaly februárban háborút indított Ukrajna ellen.

Több ország ellenzi a NOB politikáját, szerintük csak akkor lehetne engedélyezni az érintettek szereplését, ha Oroszország beszünteti a háborút, továbbá Ukrajna visszakapja szuverenitását és területi integritását. Ha ez nem történik meg, és az oroszok, fehéroroszok mégis versenyezhetnének a 2024-es párizsi olimpián, akkor Ukrajna akár bojkottálhatja is a játékokat.

Kedden 318 vívó írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolják az orosz és fehérorosz sportolók visszatérését, „katasztrofális hibaként” jellemezték, hogy a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) és a NOB fontolóra vette ezt. A vasárnap zárult újdelhi női ökölvívó-világbajnokságot tucatnyi ország bojkottálta az orosz-fehérorosz jelenlét miatt.

A világ más részein ugyanakkor – így Ázsiában, Dél-Amerikában és Óceániában – támogatják az oroszok és fehéroroszok visszatérését.

(Kiemelt kép: Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke 2023. március 28-án Lausanne-ban beszél a NOB vezetőségi ülésén, ahol az orosz sportolók kérdését vitatják meg. Fotó: Fabrice Coffrini/AFP)

Hazánkat az a megtiszteltetés érte, hogy július 11-én, a franciaországi Sens városában Kollár Zsuzsanna tatai amatőr sportoló is vihette az olimpiai fáklyát. A hagyományoknak megfelelően 2024. április 16-án a görögországi Olümpiában gyújtották meg az olimpiai lángot és indult útjára a fáklya, amelyet mintegy tízezer futó visz el váltóban az olimpia helyszínére, Párizsba.

 

Marco Rossi marad a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A szakember az Európa-bajnokság tanulságainak átgondolását követően, pár hét múlva megkezdi a felkészülést az őszi Nemzetek Ligája-mérkőzésekre történő összetartás előkészítésével.