Veszélyes Orbán taktikája: görög válságba sodródhat Magyarország
"Magyarország a jegybankot hibáztatja a pénzügyi válság miatt" címmel közölt cikket keddi számának B1-es oldalán a The New York Times című amerikai napilap. Nem könnyű a központi bank vezetőjének lenni Európában, "különösen egy nemzedék legnagyobb pénzügyi válsága idején", de Simor Andrásnak még nehezebb a helyzete, mint másoknak - írta Landon Thomas, a liberális újság kelet-közép-európai térséggel foglalkozó londoni tudósítója. "Nem elég, hogy Orbán Viktor új kormánya a központi bank vezetőjét hibáztatja a pangó magyar gazdaság miatt, még fizetését is megkurtította hetvenöt százalékkal" - folytatódik a cikk.
A kormány korábban ciprusi offshore befektetései miatt támadta Simort, és bennfentesek szerint még büntetőjogi vádakat is fontolóra vehet eltávolítása érdekében. Az Európai Bizottság közben azt fontolgatja, hogy jogi útra tereli Simor fizetéscsökkentésének ügyét azon az alapon, hogy a kormány illetéktelenül beavatkozott a központi bank működésébe. Orbán és Simor harca azonban "nem szorítkozik Magyarországra". "Nagyobb kiterjedésű küzdelmet jelez, amely a következő egy-két évben fog kibontakozni, amint az európai politikusok többsége Németországot követve megpróbálja pénzügyi fegyelemre szorítani egyre rakoncátlanabb állampolgárait" - idézi az írást az MTI.
Veszélyes taktika
A lap szerint Orbán a magyar társadalom - az elmúlt öt év megszorításai utáni - elégedetlenségét kihasználva kritizálja sikerrel a külföldi bankokat, spekulánsokat és legújabban az EU-t valamint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF). Simor és az IMF démonizálása ugyan a tömegek megelégedésére szolgálhat Magyarországon, különösen az ősszel esedékes választásokon, ám ez a hozzáállás egyben az európai szövetségesek és a külföldi befektetők elidegenítésének kockázatát is magában hordozza, esetleg egy 2008-ban már megtapasztalt forint elleni spekulációt kiváltva - véli a NYT.
Emellett a kormány lazább fiskális politikára való törekvésével nő a deficitcél nem tartásának, és a már így is a GDP 80 százalékára rúgó adósságállomány növekedésének kockázata is. Ez pedig Magyarországot egy görögországihoz hasonló pénzügyi válságba sodorhatja a jövő évben, amikor mintegy 30 milliárd dollárnyi tartozást kell majd megújítania, beleértve az IMF-nek fizetendő 2 milliárd eurós törlesztést is.
A lap Róna Péter közgazdászt idézi, aki szerint ez egy nagyon veszélyes taktika, az IMF-fel való kapcsolat megszakítása pedig még nagyon korai. Magyarország rövid távú adósságfinanszírozása és a magas devizahitel-állomány növeli a kockázatát egy pénzügyi válság kialakulásának a közgazdász szerint – emeli ki a
Napi Gazdaság.EU-IMF védőernyő
"A nagy probléma 2011 - idézte Christoph B. Rosenberget, az IMF magyarországi tárgyaló küldöttségének vezetőjét a szerző. "Magyarország nagy adósságállománya és pénzügyi sebezhetősége miatt fontos, hogy tovább csökkenjen a deficit". Eddig a piacok meglehetősen elnézőek voltak, csak az állampapírok kamatai nőttek, és a forint gyengült mintegy négy százalékkal, de nem tört ki semmilyen pánik - írta a lap. Peter Attard Montalto, a Nomura Holdings elemzője szerint ez annak köszönhető, hogy a befektetők úgy gondolják: Magyarország és az Európai Unió megegyezésre fog jutni. "Ez azonban nem valószínű, hogy megtörténhet az IMF kihagyásával".
A
portfolio.hukiemeli: a NYT cikke azt is megemlíti, hogy az 5.25%-os magyar alapkamat az egyik legmagasabb Európában, ám Simor András érvelése szerint - írja a NYT - a magasabb rátára továbbra is szükség van annak érdekében, hogy fennmaradjon a külföldi befektetők bizalma Magyarország iránt. Az EU-IMF védőernyője nagyon fontos volt a külföldi befektetők bizalmának fenntartása szempontjából, így a védőernyő feladása növelheti a magyar gazdaság sérülékenységét - idézi a jegybankelnök szavait az amerikai napilap.(MTI, Napi Gazdaság, Portfolio)
