Válságadó-lista: akik nagyon megszívják
A beruházásokat és a munkahelyeket féltik azok a multik, amelyeknek a következő évben milliárdos válságadót kell fizetniük. A kereskedelmi szövetség pénteken egyeztet a cégekkel arról, hogy milyen közös álláspontot alakítanak ki. A gazdasági miniszter szerint cégek a terhet nem fogják tudni áthárítani, az adószakértő szerint ez nem biztos.
Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány további válságadókat kíván bevezetni, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. A miniszterelnök közölte azt is, az érintettek három éven keresztül fizetik be a válság miatt kirótt terhet, a távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010 és 2012 között évi 61 milliárd, az energetikai szektor évente 70 milliárd, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárd forintot. A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz - számolt be a
Magyar Rádió.Matolcsy: nem megszorítás, mert nem lehet áthárítani
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján ígéretesnek és fontosnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentéseit, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egy majdnem 500 milliárd forintos lyukat örökölt a kabinet az előző kormánytól. A hiány felét az első akcióterv keretében már betömték, és most a második akcióterv keretében kell a fennmaradó részt előteremteni.
Matolcsy György azt mondta, hogy lehetne megszorításokat is alkalmazni de erre már volt példa 2006 óta, így most nem ezzel próbálkoznak. Ahogy a miniszter fogalmazott, ez nem megszorítás, mert nem lehet áthárítani a fogyasztókra. Az energiaszektorban árstop van érvényben, a távközlésnél és a kereskedelemnél pedig a nemzetgazdasági miniszter szerint éles verseny van. Azt is megerősítette Matolcsy György, hogy 500 millió forint nettó árbevételig nulla százalék az adókulcs, 500 millió és 100 milliárd között 0,1 százalékos az adókulcs, 100 milliárd forint felett pedig két százalékos pótadót kell fizetniük a kereskedelmi láncoknak.
A cégek a részleteket várják
A kereskedelmi szektort érintő válságadóról egyelőre annyit tudni, hogy azt az éves nettó árbevétel után kell fizetnie a vállalkozásoknak. A legnagyobb külföldi kereskedelmi láncoknál ez évente nagyjából 8-10 milliárdos kiadást jelent, mert az éves árbevételük több száz milliárd forint.
Az érintett cégek a jogszabály részletes ismeretéig nem akartak nyilatkozni, de aggályosnak tartják a válságadót. Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke a Krónikának azt mondta: péntek délelőtt egyeztetnek a multik vezetőivel, mi lesz a közös álláspont. Az egyik legnagyobb magyar üzletlánc szóvivője ugyanakkor azt mondja, a kereskedelmi szektornak is hozzá kell járulnia a válság megoldásához, ha kell, akkor különadóval. Fodor Attila teljesen biztos abban, hogy ennek hatását nem fogják továbbhárítani a fogyasztókra, ezt ugyanis a nagyon kiélezett versenyhelyzet egyszerűen nem teszi ezt lehetővé. Az üzletlánc árbevétele egyébként nem éri el a 100 milliárd forintot, így évente legfeljebb 100 milliót szedhet be tőlük a kormány.
Vámosi-Nagy: a válságadó előbb-utóbb eléri a lakosságot
Ágazati adó Európában máshol is van, különböző elnevezésekkel és fajtával, de létezik már Magyarországon is, ahol az energiaszektort sújtja jelenleg energiaadó és az úgynevezett Robin Hood-adó – mondja Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő. Az adó mértékéről a szakember egyelőre nem tudott mit mondani, mert nem ismert, pontosan mire vetítenék ki, és mekkora lenne. Egy összeget tudunk, amiből még nem lehet visszaszámolni, de szerinte olyan mértékű eltérés, mint ami a bankadó nyugat-európai felfogása és a magyar gyakorlat között van, vélhetőleg már nem lesz.
Több szakértővel szemben ugyanakkor Vámosi-Nagy egyáltalán nem biztos abban, hogy a piac nem engedi meg a cégeknek ezt a terhet áthárítani a fogyasztókra, szerinte inkább csak az a kérdés, mikor kerül erre sor. A cégek másnap nyilván nem emelnek árat, de végül, mint minden adót, ezt is a lakosság fogja fizetni, csak nem adóként, hanem megemelt árban. Lehet, hogy csak a kilencven százalékát hárítják át, de ez is hatalmas összeg – teszi hozzá Vámosi-Nagy, aki úgy látja: amit most az szja-ban csökkenteni terveznek, azt ezekkel a szektorális adókkal fogják beszedni, és így lesz a költségvetés számára elfogadható.
