Újabb sarc: mindenkinek fájni fog
Értetlenül fogadták a távközlési cégek a kormány új ötletét: a hírek szerint a telefonálást és az internetezést adóztatnák meg, amitől 40-50 milliárd forintos bevételt várnak. Kiszivárgott információk alapján a használat – lebeszélt percek, letöltött gigabájtok – alapján vetnék ki az adót.
Az NGM néhány céggel már egyeztetett péntek délután, de a tárca semmilyen részletet nem árult el – jelentette az
Index.A kormány által remélt összeg nagyjából megegyezik az Európai Unió által kritizált távközlési különadó összegével, ami évente 61 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. Az ágazati adót 2010-ben vezették be, három éven át akarták kivetni a távközlési cégekre, és a kormány eddig nem jelezte, hogy meg kívánná hosszabbítani a hatályát – jövőre az eddigi ígéretek szerint a többi, a bankszektort és a kiskereskedelmi láncokat terhelő különadóval együtt eltűnne.Az internetadó behajtásának legegyszerűbb módja a havi számla végösszegéhez csapott extra adóteher lenne. Ez gyakorlatilag egy bújtatott áfaemelést jelentene. Ám az eddig kiszivárgott információk alapján nem a számla, hanem a használat – lebeszélt percek, letöltött gigabájtok – alapján vetnék ki az adót. A távközlési cégek azonban most nem készítenek nyilvános jelentést minden forgalmukról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi gyorsjelentéséből ugyan kiderül a cégek átlagos netforgalma, ami alapján következtetni lehet az egyes előfizetőkre jutó átlagos havi adatforgalomra, de az sms-ről és a telefonhívásokról nincs ilyen részletes statisztika.
Üzleti információk a piaci konkurensekről
Ezek az adatok üzleti titoknak számítanak, még a cégek tőzsdei jelentésében sem jelennek meg. Ugyanakkor ha mégis adatforgalomalapú lesz az adó, a költségvetésbe befolyt összegekből könnyen lehet majd következtetni az eddig titkolt adatokra. Vannak olyan vállalatok, amelyek egyáltalán nem mérik az egy főre jutó adatforgalmat, nekik az informatikai rendszereik átalakítása is komoly terhet jelentene. Igaz, nem úsznák meg ezt olcsón a többiek sem, az összetett számlázási rendszerekbe minden cégnek bele kellene nyúlnia.
A kormány tudhatja, hogy az internet megadóztatásának ötletével darázsfészekbe nyúl, hiszen 2008 nyarán még ők maguk kritizálták ellenzékiként az akkori kulturális tárca hasonló tervét. „Az internetadó – legyen nyílt vagy akár burkolt – teljességgel elfogadhatatlan” – mondta akkor a fideszes Nyitrai Zsolt, aki azóta NFM infokommunikációs államtitkári posztja után a Miniszterelnökség kommunikációs területére váltott át.
Az Index szerint léteznek összeesküvés-elméletek is, amelyek odáig mennek, hogy az így megszerzett forgalmi adatok még jól jöhetnek az állami tulajdonú cégek, a Magyar Posta, Magyar Villamos Művek és Magyar Fejlesztési Bank által létrehozott negyedik mobilszolgáltatónak, hiszen abból részletes piacismereteket szerezhetne.
De, az emberekkel fizettetik meg
A kormány intézkedéseinek a fogadtatása elemzői körökben elsősorban azért rossz, mert a piac most azt várta, hogy a jövő héten nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramban a kiadáscsökkentő intézkedéseken legyen a hangsúly. Az adóemelésekkel a kabinet lényegében a 2010-ben is sokat kritizált gyakorlatát követi: nem strukturális intézkedésekkel teremt hosszú távon is fenntartható egyensúlyt, hanem újabb adókkal próbál meg költségvetési egyensúlyt teremteni.
A portál szerint lényegében most csak annyi fog történni, hogy a bankok és a telekomcégek által befizetett adót ugyan ígéretének megfelelően kivezeti a kormány, de úgy, hogy a cégek helyett a sarcot közvetlenül a lakosságra terheli rá. A felmerült ötletek a fogyasztás megadóztatásával lényegében kiigazítást, megszorítást jelentenének.
