Új Széchenyi Terv: 3 milliárd, csak okosan

Jelentős és nagymértékű fejlesztési forráshoz juthatnak idén a mikro-, kis- és középvállalkozások az Új Széchenyi Terv újonnan meghirdetett pályázati lehetőségeinek köszönhetően. A gazdasági szféra, valamint a korábban támogatás nélkül maradt vállalatok fellendülését megcélzó, és nem kevésbé a munkahelyteremtésre fókuszáló új konstrukciók egyértelműen kedveznek a KKV- szektornak. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretein belül 2011. március 1-től - a keret kimerüléséig - nyújthatóak be pályázati anyagok azzal a könnyítéssel, hogy a vállalkozások csekély összegű (de minimis) támogatásként, akár önerő nélkül is pályázhatnak.

2011. február 2., 18:20

A TÁMOP 2.1.3 két felhívást is kínál a konvergencia régiókban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak, ez alkalommal egy közel 2,5 milliárd forintos pályázható keretösszeggel. A mikro- és kisvállalkozásokat érintő - TÁMOP 2.1.3/A. jelű - pályázatban maximálisan 5 millió forint lehívására nyílik lehetőség, míg a középvállalkozások a - TÁMOP 2.1.3/B. jelű - pályázat szerint akár 50 millió forintos támogatással is tervezhetnek.

Az Új Széchenyi Terv által rögzített pályázati feltételekre azonban érdemes figyelmet fordítani, amelynek értelmében a projekt megkezdését mindenképpen meg kell előznie egy, a gazdaságfejlesztési pályázathoz (GOP) kapcsolódó pozitív támogatói döntésnek. Ezzel a lehetőséggel a pályázó közel egy időben két vállalkozásfejlesztési forráshoz is hozzájuthat.

Az akciótervhez képest újdonságnak számít az igénybevehető képzések körének bővülése is, vagyis ebben a ciklusban támogatás igényelhető például vezetői, szakmai, idegen nyelvi, a vállalkozás működésével kapcsolatos, és informatikai képzésekre is.

A TÁMOP 2.1.3 pályázatok részleteiről bővebb tájékoztatást a www.tamop-palyazat.hu oldalon olvashat.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.