Mihályi Péter: Az új gazdasági akcióterv az utolsó szög a társadalombiztosítás koporsójában
Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki a Kormányinfón jelentette be az Orbán-kormány gazdasági akciótervét. Mihályi Péter közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora szerint ez egyúttal a társadalombiztosítás végét is jelenti.
A közgazdász az Index cikke nyomán ugyanis arra hívta fel a 168 Óra figyelmét, hogy az adóadminisztrációs terhek csökkentése alá sorolódik a járulékfajták összevonása. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a korábban külön tételként fizetett természetbeni és pénzbeni járulékokat ezután egyben kezelik.
Mihályi Péter portálunknak azt nyilatkozta, hogy amikor a munkáltatók a munkavállalók után befizetendő pénzt átutalják a kincstárnak, eddig azt külön fizették. Külön meg volt határozva, hogy a bér hány százaléka megy a természetbeni ellátásokért, amilyen például az orvosi, kórházi ellátás. Illetve az is, hogy mennyi megy pénzbeni ellátásra, mint a táppénz, a nyugdíj, vagy a munkaerőpiaci járulék. Ez utóbbi lényegében a munkanélküliség elleni biztosítás.
A közgazdász álláspontja szerint ezt most összevonják, innentől kezdve már végképp senki nem tudja megmondani, hogy azért a járulékért, amit befizettek az emberek, mit fognak kapni.
Úgy látja, nem lehet majd elmenni a bíróságra panaszért, Alkotmánybíróságra jogorvoslatért, mert csak az van megszabva, hogy fizetni kell, de hogy ezért mi jár, az végképp nincsen tisztázva. Korábban legalább pár dolog külön fel volt sorolva.
Mihályi Péter úgy véli, ez most az utolsó szög a TB koporsójába, mert hosszú idő óta folyik a társadalombiztosítás szétverése. Az 1990-es években minden munkavállalónak volt nyugdíjbiztosítása és egészségbiztosítása. Járulékokat fizetett, és azt külön helyre gyűjtötték, azóta azonban sok minden történt.
A 2012-es Alaptörvény később megszüntette a társadalombiztosítás intézményét, és sok mindent átnevezett adónak, ami korábban járulék volt. Ez azért jelentős különbség, mert a járulékot konkrét célra fizetik a munkavállalók, azért cserébe bizonyos szolgáltatást kapnak, azért valami jár. Az adó felhasználásáról viszont az állam dönt.
Ezzel kapcsolatban a közgazdász már egy 2012-es interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt Magyarországon a társadalombiztosítás. Azóta adót fizetünk, és adó módjára szedi az állam a társadalombiztosítást. Mihályi Péter úgy fogalmazott, hogy a befizetett adóból az állam fenntart valamit, de konkrétan a befizetett járulékért cserébe semmi sem jár.
Vagyis nincs alkotmányos garancia a magyar Alaptörvényben arra, hogy a befizetett pénzért milyen alapszolgáltatásokat kap az állampolgár.
A közgazdász szerint a döntés főleg a nyugdíj vonalán lényeges.
– Az, hogy azért mit fog kapni, kap-e egyáltalán valamit, nincs tisztázva. A kormány saját belátása szerint dönt, mondhatja elvileg akár azt is, hogy a jövőben senki nem kap nyugdíjat, minden pénzt az egészségügyre és a munkanélküliségre fordítunk, az embereket tartsák el a gyerekeik. Nyilván nem mond ilyet, ez csak egy szélsőséges példa – magyarázta a 168 Órának.
Hozzátette, hogy ez a döntés inkább azt jelenti, hogy nehezebb lehet jogot érvényesítési például nyugdíjszámítási vitában a bíróságon.
