Tranzakciós adó: rémálommá vált a kormány terve
Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. A , mivel járna a bankszektorban a kormány terve.
A korábban várt 130 milliárd forint helyett jövőre 283, utána pedig már évi 322 milliárd forintot szedne be a kormány a bankoktól tranzakciós illeték címen - derült ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Az NGM helyettes államtitkárának csütörtöki nyilatkozata alapján azonban eredményszemléletben már jövőre közel 320 milliárd forint lenne a teher. A hitelintézeti szektor speciális adóterhelése ezzel (konszolidáltan, biztosítók nélkül) több mint két és félszeresére nőne, hiszen a közel 145 milliárd forintos idei különadó helyett (a különböző csökkentő tételek miatt a gyakorlatban ez 105 milliárd lehet) 392,5 milliárd forintot szedne be tőlük az állam. Ez egyrészt a jövő évi tranzakciós illetékből (320 milliárd forint), másrészt a feleződő különadóból (72,5 milliárd forint) tevődne össze, és összességében nagyobb, mint a hitelintézetek teljes közvetlen végtörlesztési vesztesége (370 milliárd forint). Mindez túlzás nélkül brutális adóteher-emelkedés a bankok számára annak fényében, hogy a kormány korábban a banki adóteher feleződését ígérte a szektornak 2013-ra.
A banki különadó felével eddig is számoltak a bankok 2013-ra, a váratlan tranzakciós illeték azonban stratégiájuk felülvizsgálására kényszerítheti őket. Az egyes bankok jól ismerik a náluk indított tranzakciót összértékét, amit a 0,1%-os illetékkulccsal beszorozva meg is kapják potenciális (idei adóalap szerint számolt) illetékfizetési kötelezettségüket. Ezek az adatok azonban nem nyilvánosak, így az alábbi ábrán az egyszerűség kedvéért abból indulunk ki, hogy a bankadóhoz hasonlóan mérlegfőösszegük arányában oszlik majd meg az illetékfizetési kötelezettség az egyes bankok között. Mindez adófizetési kötelezettségük több mint két és félszereződését jelentené, a legtöbbet fizető OTP-nek például egy év alatt több mint 100 milliárd forintot kellene befizetnie a költségvetésbe, ami éves nettó profitját közel 80 milliárd forinttal csökkentené.
További részletek a
Portfolio.hu-n.
