Tovább dőlnek a devizahitelek

A devizaalapú lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek között egyre több a 90 napon túl késedelmes, utóbbi típusból már csak minden második adós fizet határidőre. A forintalapú kölcsönöknél viszont csökkent a bedőlt hitelek aránya.

Tovább romlott a háztartási hitelek minősége a tavalyi év utolsó negyedében, az év végén a kölcsönök 18,83 százaléka számított bedőltnek – ez szűrhető le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. A nem teljesítő hitelek mennyisége ugyan kis mértékben csökkent, 1207,8 milliárd forintot tett ki a 90 napon túl lejárt tartozások volumene, ez nem egészen 9 milliárd forinttal kevesebb, mint három hónappal korábban. A teljes hitelállomány is zsugorodott viszont a vizsgált időszakban, ezért az arányok romlottak. A háztartásokat a karácsony sem csábította hitelfelvételre, 2013 utolsó három hónapjában mindössze 156,5 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, miközben a tőketörlesztések volumene meghaladta a 240 milliárd forintot. Ennek, valamint az eladott és leírt tőkeköveteléseknek köszönhetően a háztartások az év végén 6414 milliárd forinttal tartoztak a hitelintézeteknek – adta hírül a Világgazdaság.hu.

A részletes adatokat vizsgálva kiderül: főleg a devizahiteleknél romlott tovább a helyzet. Korábban is meg lehetett figyelni, hogy amikor devizahiteles mentőcsomagok bevezetéséről van szó, romlik a törlesztési morál, a tavalyi utolsó negyedévben is voltak ilyen ígéretek, amelyek végeredménye az árfolyamgát kibővítése lett. A deviza-lakáshiteleknél 17,36 százalékosra emelkedett a 90 napon túl nem teljesítő kölcsönök aránya, ami történelmi rekordnak számít, szintén csúcson, 28,37 százalékon van a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknél ez az arány.

A késedelem nélkül törlesztők aránya a deviza-lakáshiteleknél már alig éri el a 66 százalékot, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig csak minden második adós törleszt pontosan. A devizahiteleseken emellett a jelek szerint a mentőcsomagok sem képesek tartósan segíteni, az átstrukturált hitelek közül is egyre több válik ugyanis nem teljesítővé. A deviza-lakáshitelek több mint 45, a szabad felhasználásúak 53 százaléka dőlt be a könnyítések után.

A forinthitelek piacán viszont valamivel jobb lett a helyzet. A piaci alapú forint-lakáshiteleknél a nem teljesítő kölcsönök állománya kis mértékben csökkent 2013 utolsó három hónapjában, és aránya a teljes portfólión belül 15 százalék alá süllyedt, ami persze még mindig nagyon magasnak számít. A szabad felhasználású forintalapú jelzáloghiteleknél is volt javulás, a bedőlt állomány 3 milliárd forinttal 127,7 milliárdra csökkent, a nem teljesítő kölcsönök aránya egy százalékponttal 30,37 százalékosra mérséklődött. A támogatott forintlakáshitel-portfóliók romlanak, de lényegesen jobbak a piaci alapúaknál, 4,58 százalékos a nem teljesítő állomány aránya.

A személyi hiteleknél is megfigyelhető az a trend, ami a jelzálogkölcsönöknél, a forintalapú portfóliókban a nem teljesítő kölcsönök aránya a tavalyi utolsó negyedévben csökkent, a devizaalapú állományokban viszont emelkedett. A többi tipikusan forintalapú hitelnél is javultak a statisztikák, a folyószámla-, a kártya- és az áruhitelek területén is csökkent a nem teljesítő állomány mind volumenét, mind az arányát illetően.

A legaggasztóbbnak a gépjárműhitel-portfóliók tűnnek a hazai hitelezési szektorban. A forint-gépjárműhitelek bruttó állománya 96 milliárd forint volt az év végén, ennek több mint 52 százaléka számított nem teljesítőnek, ráadásul az adósok 44 százaléka már több mint egy éve nem törlesztette a kölcsönt.

A deviza-gépjárműhiteleknél lényegesen kedvezőbbek a számok. A 191,5 milliárd forintnyi bruttó állománynak mindössze a 12,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes. Ebben a szegmensben egyébként vélhetően annak köszönhetők a jó mutatók, hogy tavaly jelentősebb portfóliótisztítást hajthattak végre a piaci szereplők.