Több pénz kapnak az egyházak, de elszámolni nem kell vele

A gazdasági tárca tiltakozása ellenére 2010 karácsonyán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes asztalhoz ült Erdő Péter bíborossal, és 5,3 milliárd forinttal megtoldotta a katolikus egyháznak fizetett állami járadék összegét.

2011. július 13., 17:58

Miközben az állam minden fronton igyekszik nyirbálni a költségvetés kiadásait, az egyházi célú támogatások az idén becslések szerint 15-20 milliárddal is növekedhetnek. Az egyházaknak ráadásul most már törvényadta joga, hogy a hitéleti bevételeket elszámolási kötelezettség nélkül költsék el saját belátásuk szerint - írja az

index.hu.

Az országgyűlés utolsó pillanatban tett változtatásokkal és botrányos vitákkal hétfőn elfogadta az egyházak jogállásáról szóló törvényt. A törvény az elismert egyházak körét drasztikusan csökkentette, számuk az eddigi 362-ről 14-re apadt. Az egyházak számára létkérdést jelentő finanszírozási szabályozás azonban még nem készült el, a törvény legkorábban az ősszel kerülhet a parlament elé.

Az előkészületek azonban már most is zajlanak, hiszen az elmúlt hónapokban jelentős változások történtek a támogatások terén. Az Index forrásai szerint az általános megszorító politika ellenére ebben az évben az egyházak mintegy 15-20 milliárd forintos bevétel-növekedést könyvelhetnek el a korábban megszokott állami folyósítású pénzösszegekhez képest.

Ez a növekedés pedig jó alap lesz az őszi finanszírozási szabályok kidolgozásához, hiszen az egyházak – különösen a katolikus egyház – biztosra vehetik, hogy az Orbán-kormány idején megadott újabb milliárdok beépülnek majd abba a rendszerbe, amit a készülőben lévő törvény határoz meg.

A nyugdíj összegének növelése érdekében többféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, amelyek lehetővé teszik a szolgálati idő és az alapkereset bővítését is, így biztosítva a magasabb nyugdíjat, illetve az elégséges szolgálati időt a jövőben.