Szováta lesz a tőkeexportőrök Mekkája?

Az erdélyi Szovátán 2008-ban nagy sikerrel rendezték meg a magyar-román tőkeexport-konferenciát. Ennek helyszíne a Danubius Health Spa Resort Hotel volt, amely magában is példaerejű: a magyar szállodacég nem kevés helyi ellenállást leküzdve teremtette meg mára immár profitábilis - román vendégek által is buzgón látogatott - négycsillagos hotelkomplexumát a Medve-tó felett.

A tavalyi tapasztalatokra építve és a fokozott igényt látva a szervezők úgy döntöttek, hogy a kétoldalú rendezvényt térségivé szélesítve más közép-kelet-európai államokat is bekapcsolnak a közös gondolkodásba, konkrétan Bulgária, Magyarország, Moldávia, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna részvételével számolnak.

A tavaly ősszel kibontakozott válság is új értelmet és új célt adott mára ennek a rendezvénynek. Térségünkben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkítése, az állami és magánszektor szereplőinek még fokozottabb együttműködése lehet csak a válasz a világgazdaságot sújtó általános visszaesésre. Ebből a szempontból Magyarország számára kiemelten fontos a kelet-közép-európai régió országai közötti együttműködés még szorosabbra fűzése.

Május 25-én tehát ismét Szovátán kerül megrendezésre az ezúttal már Nemzetközi Tőkeexport Konferencia, amelyről Budapesten a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban nemzetközi sajtótájékoztató keretében informálták az érdeklődőket és a sajtó munkatársait.

Garamhegyi Ábel szakállamtitkár, magyar részről a szovátai rendezvény fővédnöke tájékoztatást adott a tőkeexport megkülönböztetett szerepéről gazdaságunk fejlődésében, valamint az országok közötti együttműködésben. Mint elhangzott, a magyar működő tőkebefektetések mintegy 60 százaléka a környező országokba irányult (ennek állománya a tavaly év végi adatok szerint megközelítette a 14 milliárd eurót), s bár ez az idén várhatóan nem éri el az elmúlt évek átlagát, középtávon évente 2-3 milliárd euró körüli magyar tőkekivitelre számít a gazdasági tárca.

Garamhegyi egyúttal kiemelte: a magyar vállalkozások külföldi közvetlen befektetéseinek legnagyobb része, közel 25 százaléka (2,8 milliárd euró) Szlovákiában valósult meg. A konferenciának helyet adó Romániában a magyar működőtőke- állomány 520 millió euró volt, ez a magyar tőkekivitel 4,6 százaléka, Horvátországra pedig 1,05 milliárd euró, azaz 9,3 százalék jutott. (Érdekes adalék, hogy a magyar befektetések második helyén viszont Nagy-Britannia áll mintegy 1,4 milliárd euróval.)

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget (ITD Hungary) képviselő Süveges Szabó László üzletfejlesztési igazgató azt mondta el, hogy az általuk tájékozódó-tájékoztató jelleggel felkeresett 1500 magyar vállalat közül ezer érdeklődik is a lehetőségek iránt, különösen szellemi tőke- és szaktudás-exportunk számíthat jobb esélyekre, például a környezetvédelmi beruházások vonatkozásában.

Érdeklődést keltő hozzászólással csatlakozott a tájékoztatáshoz Liana Uzunova, a budapesti bolgár nagykövetség kereskedelmi hivatalának vezetője. (Magyarország egyébként egymilliárd euróval a tíz legnagyobb tőkebefektető között szerepel Bulgáriában.) Mint elmondta, a saját kár a legjobb iskola, ám a mások hibáiból is lehet tanulni. Figyelemmel kísérik a magyarországi gyakorlatot is, óvatosabbakká váltak például a hitelkérelmek elbírálása ügyében, fokozottan vizsgálják az ezt kérő vállalatok törlesztő képességeit. Azt is megjegyezte, hogy bár örülnének, ha a magyarhoz mérhető autópálya-hálózattal rendelkeznének, az infrastruktúra e szegmense azonban alsóbbrendű utakat is magában foglal, ahol már nálunk is lát tennivalókat.