"Szóval most mi van?" - Bokros kiakadt az új adókra

Mintha egy kottát kapott volna mindenki az ellenzék soraiban: Bokros Lajostól az LMP-ig ugyanazok az érvek kerülnek elő a Fidesz-kormány adóreformjával kapcsolatban. Szegényellenes, kapkodó, a munkavállalók 80%-a rosszul jár vele.

„Olvastam, hogy a gazdasági szabadságharcunk eredményes, elzavartuk az IMF-et, és már kezdtem örülni, aztán Orbán Viktor válságadókat jelentett be. Szóval most mi van?” – próbálta a miniszterelnök szerdai bejelentéseit értelmeztetni az

Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő vasárnap az MTI-nek azt mondta, hogy a fideszes adóelképzelések "blöffnek ügyesek, gazdaságilag zavarosak, társadalompolitikailag pedig bűnösek és szegényellenesek".

A Liga szakszervezeti tömörülés nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, valamint azzal, hogy a minimálbért is előbb-utóbb eléri az adózás, és ennek kompenzációja egyelőre nem látszik. Gaskó István, a Liga elnöke vasárnap az MTI-nek kifejtette: nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, mert ezzel a kormány törölte a személyi jövedelemadózás rendszeréből a szolidaritás elvét, ami a fejlett nyugat-európai társadalmakban mindenütt létezik.

Az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke vasárnap az MTI-nek a kormány által beterjesztett adójavaslatokról.

Az LMP is azt közölte: a pénteken benyújtott adócsomag a kormányzati fejetlenség újabb bizonyítéka. A kabinet kapkodásának egyedüli oka saját maga: a józan ész határain túl is ragaszkodnak az egykulcsos adó bevezetéséhez és a társasági adó csökkentéséhez, ami hatalmas bevételkiesést okoz és növeli a társadalmi egyenlőtlenséget.

MSZP: szegényellenes adóátrendezést hajt végre a kormány

Az MSZP szerint a kormánytöbbség nem adócsökkentést, hanem a legjobban keresőket szolgáló, szegényellenes adóátrendezést hajt végre jövő évre tervezett adócsomagjában.

Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő vasárnap az MTI-nek azt mondta, hogy a fideszes adóelképzelések "blöffnek ügyesek, gazdaságilag zavarosak, társadalompolitikailag pedig bűnösek és szegényellenesek".

A személyi jövedelemadó (szja) alsó kulcsa mindössze egy százalékkal mérséklődik, így forradalmi adócsökkentésre csak a legjobban kereső 10 százalék számíthat, akiknek összesen mintegy 300 milliárd forintot hagynak a zsebükben - mutatott rá a politikus.

Lendvai Ildikó szintén a jómódúaknak kedvező lépésként értékelte az osztalék- és tőkejövedelmek után fizetendő adó radikális, 20-25 százalékról 16 százalékra csökkentését.
Kiemelte: a leggazdagabbak terheinek csökkentését mindenki, de különösen az átlag alatt keresők fizetik meg az adójóváírás összegének csökkentése, illetve az úgynevezett válságadók bevezetése következtében.

Lendvai Ildikó szerint az adójóváírás rendszere idáig az átlagbér alatt keresőknek nyújtott érezhető segítséget, eltörlésével azonban havonta 2-4 ezer forinttal csökkenhet ezen kör keresete.
Az ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy az adójóváírás kompenzálására szánt gyerekek után járó adókedvezmény előnyeiből kimaradnak a két gyereknél kevesebbet nevelő, illetve a már felnőtt korú gyermekkel rendelkező munkavállalók.

A gyermekek után járó adókedvezmény további negatívumaként említette, hogy a támogatás a kereset növekedésével emelkedik, így a három gyermekes családok közül a jóval magasabb jövedelműek kaphatnak nagyobb kedvezményt.

A szocialista politikus emellett azon félelmének is hangot adott, hogy az érintett vállalatok várhatóan a fogyasztókra hárítják a válságadó egy részét - írta az MTI.

A kormány szombaton terjesztette be jövő évi adójavaslatait, amelyek alapján a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk.

A javaslatok értelmében megmarad az adójóváírás, mértéke azonban 2011-től csökken, emellett már az első gyermek vállalását is támogató családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti.

Kemény ellentmondás

Bokros szerint csak az biztos, hogy a kormány teljesíteni akarja az unió követeléseit, de jobban tenné a kabinet, ha e célból a kiadásokat faragná le, ugyanis a költségvetés óriási volta épp olyan veszélyes, mint a hiánycél nagysága. Ami pedig a válságadókat illeti, legnagyobb bajuk, magyarázta Bokros, hogy azt üzenik a vállalkozóknak: nem érdemes befektetni. Így pedig a volt pénzügyminiszter szerint nehezen lesz meg az egymillió beígért munkahely, illetve a belengetett mintegy 3 százalékos gazdasági növekedés. Úgyhogy ez egy komoly ellentmondás a kormány gazdaságpolitikájában, summázott Bokros.

Ráadásul, érvelt a pénzügyi szakember, olyan válság, ami államcsőd veszélyével fenyegetne, most nincs, az más kérdés, hogy a recesszió 10 éve tart, Magyarország elvesztette versenyképességét, minden kormány csak osztogatott, így hazánk leszakadt a visegrádi országoktól, a nemzetközi közvélemény pedig a Balkánhoz sorolja. Balkáni országban pedig nehéz hitelesen konvergenciát és felzárkóztatást ígérni.

A létüket veszélyezteti

Az szinte biztos Bokros szerint, hogy a távközlést sújtó különadó kiváltja az EU neheztelését, holott nem példanélküli, hogy amikor pörög a konjunktúra akkor különböző pénzeket elvonnak kvázi monopolhelyzetben lévő cégektől. Csakhogy, figyelmeztetett Bokros, Magyarország most nem büszkélkedhet kirobbanó konjunktúrával. Ráadásul, amikor a kormány veszteséges vállalatot sújt, akkor nem a cég profitjába, hanem a tőkébe harap bele – márpedig a bankok, vagy a kereskedelmi láncok, veszteségesek, a különadó a létüket veszélyezteti.

Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor söralátétnyi adórendszert ígért, Kuncze Gábor az ATV-ben arra jutott, hogy akkor a magyarok lavórból isszák majd a sört. És ezzel Bokros is egyetértett, hiszen szerinte nem egyszerűsödik az egykulcsos adóval sem a rendszer, példának okáért a családi adózás beemelése miatt. Az szja és a családi kedvezmények összekötése miatt ugyanis összekeveredik az adó- és a szociális rendszer.

Nem lehet adni és elvonni

Ráadásul ez a szisztéma a jómódúaknak kedvez, hiszen érdemben azok élhetnek vele, akiknek 250 ezer forint a nettó jövedelmük. Ez pedig aránytalan közteherviselés, mert ha válság van, nem lehet ilyen mértékű kedvezményeket kiosztani abban a körben, ahol igazából nincs szükség rá, miközben a vállalkozásokat ezzel párhuzamosan pluszterhekkel sújtják, ami ellehetetleníti a munkahelyeket.

A válságcsomag összesen 720 milliárdos: 161 milliárd folyik be a távközlési- és az energetikai szektortól, illetve a kereskedelmi láncoktól, 200 milliárdot fizetnek a bankok, továbbá 360 milliárdot nem utal át az állam a magánnyugdíjpénztáraknak. Ez utóbbi pedig alkotmányellenes és jogellenes, deklarálta Bokros. Itt ugyanis a volt pénzügyminiszter szerint nem arról van szó, hogy az állam egyszerűen nem utal, hanem arról, hogy olyan polgárjogi szerződéseket sért meg, amit az állampolgárok kötöttek a pénztárakkal.

Nem az állam pénze

Ugyanis ez a pénz, szögezte le Bokros, egyszerűen nem az államé, melynek során pusztán technikailag folyik át az ügyfelek pénze az államkincstár kezén. És csak azért, emlékeztetett Bokros, mert 12 éve, a magánnyugdíjpénztári rendszer kialakításakor a törvényhozók úgy gondolták, felesleges lenne egy új utalási szisztémát kiépíteni, amikor ezt az állam rendszere is képes lebonyolítani. De ettől, mondta Bokros, a magánnyugdíjpénztári befizetés egy tisztán magánjogi aktus.

És annak kapcsán, hogy a 14 hónapos utalási moratórium okoz-e veszteséget vagy sem, meglehetősen „többrétegű” a kormány retorikája, például Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy senki nem jár rosszul. Ez viszont lehetetlen, jelentette ki Bokros. Az állam ugyanis 420 milliárdot stoppol a polgárok pénzéből, ha 2012 elején mégis úgy dönt, hogy visszaadja, akkor a költségvetésnek 900 milliárdot kellene előteremteni. Ugyanis 420 milliárd a kamatokkal 450 milliárdra rúg, illetve ezt a büdzséből kieső összeget vagy más forrásokból, vagy kiadáscsökkentésből vissza kellene pótolni. Kizárt, hogy ennyi pénzt kitermeljen az állam.

Szerzett jog

Szintén elfogadhatatlan, hogy jövőre az állam arra kényszeríti a magánnyugdíjpénztárakat, hogyha túl akarnak élni, akkor hozzányúljanak a felhalmozott tőkéjükhöz, azaz a polgárok tőkéjéhez. Pedig a magánnyugdíj nem holmi állami járadék, hanem megszerzett jog, hiszen csak akkor lehet kifizetni a „plusznyugdíjat”, ha a pénztártag 20-30 évig rendesen becsengette a havi részletet.

Ami pedig az eszmeiséget illeti: magánnyugdíjpénztárak megsarcolása az egyik legkárosabb tett, ugyanis szétveri az öngondoskodás eszméjét, erősíti az állami- alattvaló függést. Noha egyrészt az időnként a csőd szélén táncoló állam nem tudja nagyon teljesíteni azokat a várományokat, amiket a magánpénztárak képesek teljesíteni, még akkor is, ha válság esetén elveszítik vagyonuk egy részét. Ahogy egyébként a recesszió az állami nyugdíjrendszert is meggyengíti, csak ott éppen a kormány egyelőre korlátlanul pótol – a kérdés, hogy erre meddig képes.

A kádári potyautas

Másrészt pedig a magánnyugdíjpénztárak rendszerét többek között azért hozták létre, mert meg akarták szüntetni a kommunizmus potyautas szisztémáját. Ahol a befizető kirovó rendszerben a nyugdíjak és a járulékok között semmilyen összefüggés nem volt, tehát attól függetlenül, hogy munkás évei alatt ki mennyit tett be a nyugdíjkasszába, egy adott időskori járadékra számíthatott. Úgyhogy Orbán most a kárádi potyautas rendszerhez tér vissza, amikor ellehetetleníti a magánnyugdíjpénztárakat.