Szigorítás várható a nyugdíjrendszerben

A szakpolitikus állítását továbbra is a miniszterelnök strukturális reformokat beharangozó sajtónyilatkozatának nyugdíjakat érintő mondataira, valamint a demográfiai előrejelzésekre alapozza. A politikus arra is választ várna, mi lesz a nyugdíjrendszer ismert problémáival azt követően, hogy a magánpénztárakból most visszaáramló pénzeket elköltötte az állam.

"Háromezer milliárd forint a nyugdíjkiadások főösszege az idei költségvetésben, a nyugdíjkasszából pedig évről évre 500-600 milliárd forint hiányzik - ennyivel kevesebb a beszedett járulék, mint a kifizetett nyugdíjak összege. Ha ezt a hiányt kivonjuk a főösszegből, akkor húsz százalék mínusz keletkezik" - szögezte le Korózs Lajos - "Ezt tudva nagyon értékes a miniszterelnök nyilatkozata, miszerint csak annyi járadékot (nyugdíjat) fizet ki az állam, mint amennyi járulékot beszedett - ha ez így lesz, ennek ez a húsz százalékos csökkenés lesz a következménye."

Korózs Lajos úgy látja, hogy "eszeveszetten nagy mozgástere" nincs a kormánynak nyugdíjtéren. Vagy növeli az aktív dolgozóktól beszedett nyugdíjjárulékot, és változatlanul hagyja a rendszert - ez az út szerinte nem járható, sem a munkaadók sem a munkavállalók nem terhelhetők tovább. További lehetőség, hogy húsz százalékkal csökkentik mindenkinek a nyugellátását. Harmadik lehetőség, hogy csökkentik a nyugdíjrendszerbe belépők számát, illetve negyedik lehetőségként marad a nyugdíjkorhatár emelése. "További variáció nincs" - vélekedett az MSZP-s politikus.

Egy, egészen 2050-ig előretekintő koncepcióra hivatkozva a szakpolitikus azt mondta: addigra vélhetően 8,7 millió alá csökken a hazai népességszám. A 0-9 éves korcsoportban most 972 ezer gyermek van; a 35-44 éves korcsoporthoz ugyanakkor több mint 1,6 millió fő tartozik. Húsz év múlva tehát 1,6 millió fő megy bele a nyugdíjrendszerbe, de aktív munkavállalóként még egymillió sem lép majd a helyükbe - magyarázta a politikus. Kijelentette azt is: a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér felszámolásával, az itt felhalmozott pénzek állami kasszába terelésével csak átmenetileg oldódnak meg a nyugdíjkassza és a nyugdíjrendszer problémái. "Az a kérdés, mi lesz két meg három év múlva? Az állam most elkölti ezeket a többletpénzeket, majd ez után a nyugdíjrendszer problémái következésképpen újra jelentkeznek".

Korózs Lajos úgy véli: a miniszterelnök és munkatársai "rájöttek arra, hogy valami nagy probléma lesz a magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása után". Legalábbis ő így értelmezi Orbán Viktor miniszterelnök azon mondatát, miszerint senki nem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt. "Mit jelenthet ez? Jelentheti azt, hogy megszüntetik a korengedményes nyugdíjat , bár még senki nem mondta, hogy ez következik. Jelentheti-e, hogy megszüntetik a korkedvezményes nyugdíjat?" - vette fel az ellenzéki szakpolitikus.

A miniszterelnöki szóvivő hétfőn az MSZP kritikáira úgy reagált: a kormány garantálja a nyugdíjak értékét és biztonságát, és éppen az MSZP csökkentette folyamatosan a nyugdíjak értékét, valamint tette kötelezővé a nyugdíjbefizetések tőzsdére vitelét - idézte fel Szijjártó Péter nyilatkozatát a Hattól nyolcig műsorvezetője.

"Mekkora nagy butaságokat beszél ez a fiatalember" - hangzott Korózs Lajos reagálása, aki szerint a harmincas éveiben járó szóvivőnek inkább azt kéne megértetnie az emberekkel, hogy az állam nem lesz képes ugyanezen a színvonalon, egyre több embernek egyre magasabb nyugdíjakat fizetni a közeljövőben - hangzott el a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

Az MSZP-s politikus emlékeztetett arra is: a kötelező magán-nyugdíjpénztárak a hozzájuk irányított járulékoknak, az ezekből képezett befektetéseknek csak egy nagyon kis százalékát vitték a tőzsdére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kimutatása szerint a megtakarítások több mint felét, ötvenként százalékát állampapírokban tartották a pénztárak. "Éppen az államot finanszírozták ilyen módon a magán-nyugdíjpénztárak" - érvelt Korózs Lajos.