Svéd kölcsön Írországnak

A hétvégi lisszaboni NATO-csúcsértekezlet során Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök kilátásba helyezte: kormánya, illetve a svéd állam szívesen Írország rendelkezésére bocsát egy méltányos összeget. Ennek értelmében Anders Borg pénzügyminiszter is résztvevője volt a vasárnapi EU-s telefonos kríziskonferenciának.

2010. november 23., 17:49

A tárgyalás kezdeményezője a dublini kormány, további partnerei pedig az ECB és az IMF felelős vezetői, valamint a brit kormány képviselője voltak. Az internetes tanácskozás egyetlen pontja pedig, az ír gazdaság megmentése.

Svédország, Nagy-Britanniához hasonlóan, tagja ugyan az Európai Uniónak, de nem tartozik az euroövezetbe. Azonban mivel külkereskedelmének jelentős része bonyolódik az észak-európai-atlanti zónában, különösen érdekelt abban, hogy az idetartozó országok pénzügyei és gazdasága konszolidált keretek között és stabilan működjön.

A Kontinensre kitekintve az is világos, hogy az ír gazdasági helyzetet övező nemzetközi aggodalom fenyegető az európai gazdasági mozgásokra is – visszafoghatja a többi ország talpraállását és az éledező konjunktúrát.


Ezen megfontolások mentén Svédország kész hosszú futamú kölcsön formájában támogatni az ír gazdaság helyreállítását, mint ahogyan ezt korábban is tette Lettország és Izland esetében. Természetesen – hangsúlyozta Borg – egy kétoldalú segélycsomag feltétele az egyhangú svéd parlamenti támogatás.

Más, gazdasági vészhelyzet szélén álló európai államokra célozva, a svéd pénzügyminiszter azt is elmondta: bár más országok erkölcsi és/vagy anyagi értelemben vett támogatása svéd hagyománynak mondható, mégsem tekinthet el attól, hogy minden egyes esetben körültekintéssel járjon el. Nehezen képzelhető el, például, hogy Svédország olyan kormányoknak nyújtson pénzügyi segítséget, amelyek hosszú ideje nem képesek gondoskodni államháztartásuk elvárható módon való irányításáról. Vagy amelyek esetében a korrupció és az átláthatatlan gazdálkodás permanens gyakorlat. Írország esetében viszont nem ezek okozták a bajokat, hanem az utóbbi 20 év folyamán bámulatos módon felfutott ír gazdaság túlpörgése. Konkrétabban: az elszaladt ingatlanhitelek.

A Svédország által esetlegesen folyósítandó kölcsön összege 5-10 milliárd korona (512-1024 millió euró) lehetne, 3 százalékos kamatteher mellett. Reinfeldt vasárnap még óvatosan beszélt a feltételekről, mondván: a viszontlépések meghatározása az ír kormány joga. Ám Borg hangsúlyozta: amennyiben az ír kormány elfogadja a svéd támogatást, elvárják, hogy az államháztartás rendbetétele kapcsán szociálisan is tartható intézkedések szülessenek. Ugyanakkor az is lényeges, hogy felemeljék a 12,5%-os ír vállalati nyereségadót, amely a korábbi példátlan felfutás egyik motorja volt, de tulajdonképpen a krízis közvetett oka.

Foto: SCANPIX

Forrás:

Regeringen / Anders Borg– a svéd kormány honlapja

Kapcsolódó svédasztal-cikk:

Borg bravúrja

Az elmúlt hónapokban a forint erősödött mind a dollárral, mind az euróval szemben, és ez közvetlenül csökkentette az üzemanyag-import költségeit. Emellet a brent olaj világpiaci ára is csökkent, s e két hatás eredményeképpen a benzin literenkénti ára átlagosan 7 forinttal csökkent, így tartósan 590 forint alá került, míg a dízel ára is egyre inkább megközelíti ezt a szintet.