Ribak: „A Malév adósságát nem lehet leírni”
Az Orosz Külkereskedelmi Bank (VEB) jelenleg a magyar állam után a legnagyobb hitelezője a Malévnak, amelynek ez idő szerint 5 százalékos tulajdonosa is. A magyar állam garanciát vállalt arra, hogy az adósságot visszafizeti a magyar légi társaság. Így a cég csődbevitelével azt nem lehetne leírni – mondta lapunknak Borisz Ribak, a légi közlekedés piacát jól ismerő Infomost orosz tanácsadó cég vezetője.
A VEB a Malév 99,95 százalékát birtokló Airbridge Zrt-nek volt 49,5 százalékos tulajdonosa, miután az azt 2007-ben megvásárló Borisz Abramovics cégei csődbe mentek 2008-ban. A VEB ekkor felvetette, hogy az Aeroflot vehetné kezelésbe a magyar légitársaságot, ám az orosz állami vállalat nem látott perspektívát a cégben. Így 2010. február 26-án megállapodás született a VEB és a magyar állam között, hogy utóbbi visszavásárolja a részesedést.
– Piaci értéke azonban ekkor sem volt a cégnek, hiszen adóssága több mint a cég összvagyona, működése pedig veszteséges, így az érték megállapítása sokkal inkább megegyezés kérdése volt. A légi közlekedés piacát ismerő szakértő szerint nyilvánvaló, hogy a Malév önállóan nem lesz képes adóssága rendezésére – mondta Ribak. – A magyar kormánynak a VEB-bel, illetve az orosz kormánnyal kell megegyeznie a Malév stabilitásának helyreállításáról, hiszen a bank az orosz állam „pénzügyi karja” – közölte Ribak, utalva arra, hogy a VEB megfigyelő tanácsának vezetője Vlagyimir Putyin kormányfő.
A Malév a VEB-nek jelenleg 112 millió euróval tartozik: ebből 30 millió euró abból származik, hogy a Kraszair – és az öt légitársaságból létrejött, azóta már megszűnt Air Union légi szövetség – tulajdonosa, Borisz Abramovics 2007-ben a Malévot a VEB-től kapott hitelből szerezte meg. A hitelt azonban a Malévra terhelték.
Ezután a cég további 50 millió euróhoz jutott a VEB által biztosított hitelkeretből.
A harmadik tétel az a VEB által nyújtott bankgarancia, amit a cég Abramovics vásárlásakor biztosított, arra az esetre, ha a vállalkozó nem tudna eleget tenni a privatizációs szerződésben előírt kötelezettségeinek.
– Abramovics cégeit jobban megvizsgálva lehetett volna látni korábban is, hogy bizonytalan a helyzete. Én nem tudok róla, hogy a magyar fél hosszasan kutakodott volna. Igaz, az általános gazdasági krízist akkor még nem lehetett belekalkulálni, ahogyan az üzemanyag drágulását sem. Az is tény, hogy az Air Union szélesítésének terve korábban élvezte a Kreml támogatását is – jelentette ki az elemző. (Vita az után keletkezett a Kreml és Abramovics között, hogy az Air Union egységes részvénytársasággá alakítása után az állam többségi tulajdont kívánt szerezni, míg Abramovics ezt ellenezte. Az egységes rt. nem jött létre, a krízis után pedig a Kreml már nem sietett Abramovics segítségére.)
– Miután Abramovicstól a részvények a VEB-hez kerültek, majd onnan a magyar államhoz, a 32 milliós bankgaranciát a VEB kiegészítő adóssággá konvertálta, miután a magyar fél az összeget lehívta – mondta Ribak. – Az eljárást a magyar kormányban elkezdték vitatni, én ezt hibának tartom. Az adósság mértéke körüli vita bizalmatlanságot szül, márpedig az egyelőre jó orosz-magyar államközi kapcsolatok megfelelő alapot nyújtanak a megegyezéshez – vélte a szakember, aki szerint a magyar állam garanciát vállalt arra, hogy az adósságot visszafizeti a Malév. (Így a cég csődbevitelével azt nem lehetne leírni. Nem is beszélve arról, hogy a veszteség miatt az orosz állam más területen is ellenlépéseket tenne.)
A VEB egyelőre nem kommentálta a lapunktól eljuttatott kérdéseket.
