Orbáni válságadó - súlyos árat fizetünk

– Nem vagyunk kommunisták – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Millenárison. Aztán a miniszterelnök a második gazdasági akciótervet ismertetve közölte: elvonják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, válság adókat vetnek ki a távközlési és az energiaszektorra, illetve a nagy áruházláncokra - számolt be a

– A jövőben a gazdaságpolitika azon alapszik, hogy a sikerhez közös részvétel, ahhoz pedig arányos teherviselés szükséges. Azoknak kell többet adniuk, akiknek van – hangoztatta Orbán Viktor tegnap a Millenáris Teátrumban, amikor is a kormány második gazdasági akciótervét ismertette a magyar vállalatvezetők és gazdasági szakemberek által létrehozott Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén. A miniszterelnök a Hogyan tovább, Magyarország? címmel tartott előadásában nem titkolta: az ország az első, 29 pontos akcióterv után is súlyos válsággal küzd. – Ezért ma minden energiánkat a munkahelyteremtésnek és a gazdasági növekedésnek kell alárendelni. Az eladósodással és a megszorítás politikájával szakítani kell, „hiába várja ezt szakértők garmadája” –fogalmazott, hozzátéve: ha a közérdek felülírja a magánérdeket, akkor annak érvényt kell szerezni.

– Most a nemzeti együttműködés gazdaságpolitikája azoktól kér arányos teherviselést, akik eddig kevesebbet vállaltak. Számunkra nagy értéket jelentenek a hazánkban működő nagy nemzetközi vállalatok. Számunkra, a modern jobboldal számára természetes, sőt kívánatos, mert nem vagyunk kommunisták, ha egy vállalat komoly profitot termel. Ez siker, és azt szeretnénk, ha minél nagyobb számban lennének Magyarországon sikeres emberek és sikeres vállalatok.De az is belátható, ha hosszú éveken át kértünk még többet és többet azoktól, akiknek nincsen profitjuk. Most itt az ideje annak, hogy azok adjanak többet, akiknek viszont van – mondta. Orbán Viktor közölte: olyan lépésekre van szükség, melyek nem engedik az államadósság növekedését; melyek lehetővé teszik a 3,8 százalékos hiánycél tartását idén, a háromszázalékosat 2011-ben; hogy ne nemzetközi szervezetektől, hanem a piacról tegyünk eleget az ország finanszírozási igényének; jövőre háromszázalékos legyen a gazdasági növekedés.

Nincs utalás a magánnyugdíjpénztárakba

A miniszterelnök ezt követően ismertette a második akciótervre vonatkozó intézkedéseket. E szerint a kormány a bankadó után további „válságadókat” vezet be; a távközlési-telekommunikációs szektornak 61 milliárddal, az energiaszektornak 70 milliárddal, a nagy áruházláncoknak pedig 30 milliárddal kell már idén hozzájárulniuk a közteherviseléshez. – Azért válságadó, mert átmeneti természetű lesz – magyarázta Orbán Viktor. De ezt az adót a három szektornak 2011-ben és 2012-ben is meg kell fizetnie.

Emellett a második akcióterv szerint felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát. –Ma havi 30 milliárd forintot utal át az állam „a félállami, Magyarországon magánnak nevezett nyugdíjrendszerbe”. Ezt az átutalást a válság idején az ország nem engedheti meg, ezért november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggesztik – közölte a miniszterelnök. Még az idén törvényt nyújtanak be az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés lehetőségének szabályairól.

Mindemellett felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, és a már futó PPP-szerződéseket is újratárgyalják. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adórendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése. Ezzel mindenki jobban jár – mondta. Az akciótervnek csak néhány pontját ismertette szerdán Orbán Viktor. A kormány pénteken tárgyal a második akciótervről, amelyet hétfőn terjesztenek a parlament elé - írta a Népszabadság.

A fogyasztókra hárul a válságadó

Különadó nélkül is megtorpanni látszik a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája, a verseny ma már kevésbé látványos, mint évekkel ezelőtt. A sokféle terméktípussal, összetett szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók viszonylag könnyebben átháríthatják a pluszterheket a fogyasztókra. Legkönnyebben a díjcsomagok erdejében, egyes tarifaelemek drágulásában jelenhet meg a fogyasztókra áthárított teher - számolt be a

A nemzetközi tapasztalatok szerint a tarifák rövidtávú alakulásán túl közép és hosszabbtávú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor - hívja fel a figyelmet az IFUA ügyvezető partnere. A telekommunikáció és ezen belül főként az internet hozzáférési lehetőségek jelentősen befolyásolják a társadalmi, gazdasági fejlődést.

Az energetikai cégek egyelőre várják a részleteket, a kereskedők pedig később alakítják ki álláspontjukat.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a Gazdasági Rádióban úgy vélekedett, hogy összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére. Hozzáfűzte: ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek. Lehetséges - tette hozzá -, hogy a személyi jövedelemadó-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

A különadó ellentétes az EU-s irányelvekkel

Az európai szabályozás nem híve a távközlési szektor speciális adóztatásának. Brüsszel szerint csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el. Mint emlékezetes, Franciaországban és Spanyolországban 2009 tavaszán vezettek be különadót, amelyet az engedéllyel rendelkező telekommunikációs szolgáltatók árbevételére vetették ki, mértéke 0,9% volt. Franciaországban így mintegy 400 millió euro folyt be az elmúlt évben, ezt a francia köztévé finanszírozására fordítottak.

Pogátsa Zoltán, közgazdász egyetemi docens szerint ugyanakkor az adórendszer kialakítása gyakorlatilag tagállami hatáskör. Az Unió erre a területre sokféleképpen értelmezhető „gumiszabályokat” fogalmaz meg.