Orbánéknak olimpia nélkül is megy a pénzszórás

A fideszes hatalmi gépezet lényegét leplezi le, ahogyan az olimpiai népszavazást sürgető aláírásgyűjtés meglepően nagy sikerére reagáltak. Először a befolyásuk alatt lévő médiában bagatellizálni igyekeztek a dolgot és dehonesztáló megjegyzéseket tettek – sok a hamis aláírás stb. –, majd az egészet szegény Tarlós nyakába akarták varrni, mondván, ez nem a kormány, hanem a főváros ügye. A szánalmas reakciók ismét bizonyították, hogy a fideszes propaganda-gépezetben hatalmas a zavar, ha valami nem az előre eltervezett módon működik, ha nincsenek felső parancsok, mit tegyenek váratlan helyzetekben, és nem tudják kontroll alatt tartani a közbeszédet.

Fotó: MTI

Három nap kellett, hogy Orbánék a pofon után magukhoz térjenek, és a szokott módon reagáltak: visszakoztak, és durva vádaskodással másokat tettek felelőssé a saját kudarcukért. Az alaphangot ehhez maga a kormányfő adta meg, aki álomgyilkosnak minősítette az aláírásgyűjtő mozgalmat, és nehezen érthető módon rájuk sütötte az „új SZDSZ” bélyeget. Az az apróság nem zavarta, hogy a Momentum és az őket támogató szerveztek nem akartak mást, csupán azt, amit Orbán rendszeresen hirdet, azaz hogy mondjon véleményt a nép, azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy ezt nem álkonzultációkon keresztül, hanem egy népszavazás alkotmányos keretei között kívánták megtenni.

Ugyancsak álságos volt az az állítás, hogy össznépi konszenzus támogatta volna az olimpiát, amit az ellenzék elárult. Soha nem volt teljes egyetértés és támogatás – ahogy a közvélemény-kutatások is mutatták –, ha az lett volna, miért ijedtek meg Orbánék a népszavazás lehetőségétől? Ha valóban mögöttük áll a nagy nemzeti összefogás, a szavazók többsége az olimpiát támogatta volna, ők meg már erre hivatkozva mehettek volna szeptemberben a NOB sorsdöntő ülése elé.

Nyilvánvaló tehát, hogy a Fidesz tisztában volt vele, csak veszíthet egy esetleges népszavazással, ennek minden politikai hatásával együtt. Ez még nem minden: ha követték a nemzetközi sajtót, azt is pontosan tudták, hogy nincs esélyünk a rendezés jogának elnyerésére, sőt látványos kudarc fenyegetett. Ennek fényében még jól is jöhetett nekik az aláírásgyűjtés, mert erre hivatkozva és másokat vádolva – szerintük – kisebb arcvesztéssel hátrálhatnak ki a bukott ügy mögül. Az igazán ijesztő számukra nem is maga az aláírásgyűjtés volt, hanem az aláírók meglepően magas száma, amiben a népszerűségvesztésüket látják.

Fotó: Kökényesi Gábor

A kormányzati reakció másik jellemző irányát Lázár János adta meg, aki rögtön megfenyegette a renitens Budapestet, mondván: ha nem kell a fővárosiaknak ezermilliárdos fejlesztés, majd vidéken költik el a pénzt. Több szempontból is elképesztő ez a kijelentés. Kezdjük azzal, hogy a pestiek nem mondtak semmit, mert még a véleményük intézményes kikérése előtt a kormány lépett vissza az olimpiától. Folytassuk azzal, hogy a népszavazás nem a fővárosi fejlesztésekről szólt volna, hanem egy elképesztően költséges és rengeteg felesleges beruházást is igénylő rendezvényről. A város valódi fejlesztéséhez nem kell olimpia, később soha ki nem használható építmények sokasága, elég lenne egy átfogó, a tényleg szükséges beruházásokat kijelölő stratégiai koncepció, aminek nyoma sincs. Bőven lenne mire költeni az emlegetett ezermilliárdot, a baj az, hogy Orbánék évek óta büntetik a fővárost, még a legsürgősebb infrastrukturális projektekre sem adnak pénzt, lásd például a lassan már életveszélyessé váló hármas metró felújításának évek óta húzódó ügyét. Arról már nem is beszélve, hogy az olimpiai melletti egyik fő érv az volt, a fejlesztések nagy részét amúgy is meg kell csinálni.

Lázár tehát nem létező ezermilliárdot akar vidékre vinni, pedig ott is helye lenne az igazán szükséges fejlesztéseknek. A lényeg a jelzőben van: nem felesleges, messze túlárazott és a saját hátországnak leosztott beruházások kellenek, hanem a hosszútávú fejlődést szolgáló, racionális és szigorú költségvetésű projektek. Ez utóbbi legkevésbé talán a sportcélúnak nevezett beruházásokra igaz: az elmúlt öt évben százmilliárdok mentek el üresen kongó stadionokra, úgynevezett kiemelt sportágtámogatásra, fűthető gyepekre. Eközben a tömegsport ennek töredékét kapja, az iskolák nagy részében még tornaterem sincs, hiába nőtt a tornaórák száma.

Puskás Stadion látványterv

Az olimpia rövid idő alatt gigantikus pénzszórást tett volna lehetővé, de annak a pénznek jelentős része más jogcímen is kiosztható. Rögtön két példa erre: a vizes vb költsége az eredetileg emlegetett 20 milliárdról százmilliárd fölé nőtt már, és ennek felét érdekes módon Orbánék egyik kedvence, Garancsi István érdekeltségei kapják. Ezek után aligha lep meg bárkit, hogy a Puskás Stadion öt éve még 40 milliárdosra becsült felépítésének költségkeretét a napokban 190 milliárdra emelték, és láss csodát, a megbízást Mészáros Lőrinccel kapcsolatba hozható érdekeltségek nyerték el. Lesz olimpia, nem lesz, a lényeg ugyanaz: a Fideszhez közel álló cégek így is, úgy is nagyon jól járnak, mi meg csak bámulunk és szépen fizetjük a borsos számlát.