Orbánék ebben is kettős játékot játszanak
Az éleződő orosz-ukrán konfliktus már rövidtávon is gazdasági veszteségeket okozhat főként térségünk országai, így hazánk számára, hosszabb távon pedig alapvetően átalakíthatja az EU és Moszkva kapcsolatrendszerét. A magyar kormány ebben is kettős játékot játszik: miközben Orbánék szavakban támogatják az orosz függőség csökkentését célzó lengyel javaslatot az energiaunióról, energetikai lépéseikkel egyre szorosabban Oroszországhoz kötnek minket.
Szinte egy időben azzal, hogy Putyin ismét levélben fenyegette meg az EU-államokat az orosz földgázszállítások elakadásával arra az esetre, ha Ukrajna nem rendezi 3,5 milliárd dolláros tartozását, Orbán Viktor a Gazprom elnökével tárgyalt, és a Déli Áramlat építésének felgyorsítását sürgette. Ez az Ukrajnát elkerülő gázvezeték elvileg már 2017-re elkészülhet, és 30 milliárd köbméterre tervezett kapacitása lehetővé teszi a közép-európai és balkáni igények jelentős mértékű kielégítését, csökkentve ezzel az orosz-ukrán konfliktus miatti esetleges kiesés kockázatát. Pontosan ez volt az eredeti célja, amikor még a Gyurcsány-kormány először megállapodott róla a partnerekkel, köztük a szállító Gazprommal. Akkor a Fidesz nemes egyszerűséggel lehazaárulózta Gyurcsányt, mondván, hogy elad minket az oroszoknak, oda nemzetünk függetlensége.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, Orbánék 180 fokos fordulatot vettek, ma már ők a legnagyobb hívei az orosz kapcsolatoknak. Ezzel önmagában véve semmi baj nem lenne, ha a függetlenségi harcot hirdető harsány lózungok közepette nem éppen az ellenkezőjét csinálnák annak, amit mondanak. Jó példa volt erre, hogy a magyar kormányfő lengyel partnerével tárgyalva támogatásáról biztosította annak javaslatát az európai energiaunióról, melynek kimondott célja összefogni az orosz szállításoktól való függés radikális csökkentésére, ami elsősorban a volt szocialista országok érdeke, mivel gáz- és olajszükségletük legnagyobb részét orosz importból fedezik. Az ukrajnai események joggal keltenek aggodalmat nem csupán az estleges szállítási problémák, hanem Moszkva agresszív magatartása miatt, amely félreérthetetlenül jelzi, kész a gazdasági zsarolás eszközét is bevetni érdekei érvényesítésére és hatalmi helyzetének erősítésére.
Miközben tehát Orbán szavakban egyetértett Tuskkal, a Gazprom elnökével pont a kapcsolatok erősítéséről tárgyalt, mivel a Déli Áramlatból szintén orosz gáz jön majd, azaz a függőségünk cseppet sem csökken, csak Ukrajnát zárjuk ki a tranzitból. Ennek momentán értelme is lenne, hiszen ha Kijev tényleg nem kap több orosz gázt, az öt évvel ezelőtt történtek alapján a szükségletéhez hiányzó mennyiséget simán le fogja csípni a tranzitszállításból. A rossz tapasztalatok alapján vicces az NGM közleménye, mely szerint mi teljes biztonságban vagyunk, mert szerződések garantálják számunkra az importgázt, hiszen szerződéseink 2009-ben is voltak, de a kényszerhelyzetbe került ukránok ezzel cseppet sem törődtek. A hazai ellátási problémák akkor azért nem voltak jelentősek, mert voltak tartalékaink, és a történtekből okulva gyorsan növeltük is a tárolói kapacitást, összességében csaknem 6 milliárd köbméterre, ami az akkori éves fogyasztásunk fele volt. A fogyasztás tavalyra 9 milliárdra csökkent, ehhez képest a tartalék óriási lehetne, ha nem lennének csupán tizedrészben feltöltve a tárolók, köszönhetően a rezsiharc oltárán feláldozott készleteknek. Most rohamtempóban igyekszünk tölteni a tárolókat, ami egyébként a fűtési időszak elmúltával bevált gyakorlat, de nagyon messze vagyunk a korábbi készletezési szinttől.
