Orbán Viktor visszavonja a jegybanktörvényt
Érezteti hatását a nemzetközi kritika: a magyar miniszterelnök lemond a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet összevonásáról, és békülékenynek mutatkozott Spindelegger külügyminiszter előtt. Michael Laczynski, Oliver Grimm, Peter Bognar és Jakob Zirm cikke a Die Presse hasábjain jelent meg. Ugyanez a szám közölte Michael Laczynski vezércikkét. Alábbiakban mindkettőt dr. Gonda László fordításában közöljük.
Hallomások szerint a megbeszélések mindkét fél részéről megelégedettséggel mentek végbe. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken egy teljes órát szánt arra, hogy megbeszélést folytasson Michael Spindelegger-rel a kétoldalú kapcsolatokról és az európai ügyekről. Amint azt az osztrák külügyminiszter a megbeszélés végén hangsúlyozta, budapesti villámlátogatásának nem az volt a célja, hogy „megvesszőzze Magyarországot”. Csupán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy követni kell az EU-törvényeket – méghozzá „annak betűjét és a szellemét” is.
Budapesten azt állítják, hogy kormánykörökben jól fogadták a rövid idő alatt tető alá hozott látogatást. A bécsi magyar nagykövettől, Szalay-Bobrovniczky Vincétől származó információ szerint mindenekelőtt annak örült Orbán, hogy „jól működnek a sínek az ÖVP és a magyar kormánypárt, a Fidesz között”. Különösen pozitívan értékelik a „hasonlóan gondolkodó politikai erőktől” az Európai Unió szintjén kapott segítséget. Néhány nappal korábban a lengyel kormányfő, Donald Tusk, aki Orbánhoz hasonlóan az Európai Néppárt (EVP) tagja, Magyarország mellé állt, és óvott az eltúlzott bírálatoktól. Állítólag Spindelegger budapesti utazására is az EVP vezetőivel történt szoros egyeztetés alapján került sor.
A megbeszélések jó légköréhez nagymértékben hozzájárult a fordulat, amelyet Orbán a törvényhozással kapcsolatban hajtott végre: a miniszterelnök pénteken reggel bejelentette, hogy visszavonják a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásáról szóló törvényt, amelyet erősen kifogásolt az EU. „Eddig mindkét intézmény egymástól elkülönülten működött, és a jövőben is jól tudnak majd így működni” – nyilatkozta Orbán egy rádióinterjúban. Viszont abban a kérdésben, hogy a jegybank elnökének fel kell-e esküdnie vagy sem a magyar alkotmányra, Orbán semmiféle engedményt sem akar tenni.
Nagymértékben a jegybanki törvény volt felelős azért, hogy nem haladtak előre a hitelvonalról folytatott tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutalap, illetve az EU között. A budapesti központi bank függetlensége miatti nemzetközi aggodalom végül is az EU kötelezettségszegési eljárásában csúcsosodott ki. Most már az igazságügyi reformot és az adatvédelmi hivatal ügyét is vizsgálják majd.
Szóvivőjétől származó információ szerint Olli Reh, az EU pénzügyi biztosa most arra vár, hogy „tények és eredmények” kövessék a bejelentéseket. A hitelkérdés magyar főtárgyalója, Fellegi Tamás pénteken az Olli Rehn-nel folytatott brüsszeli megbeszélését követően azt állította, hogy nagyon gyorsan ki fogják javítani az EU hatóságai által kifogásolt törvényi előírásokat.
Konkrét ügyekről is tárgyaltak
Ausztria számára nem csak a kifogásolt sarkalatos törvények fontosak, hanem azon egyéb előírások sokasága is, amelyek beszűkítik az osztrák vállalatok játékterét. A bankokra kiszabott különadó csak egy példa a sok közül.
Orbánnal való találkozás során Spindelegger egyes konkrét ügyeket is megemlített, pl. a Saubermacher vállalat ügyét. A stájer hulladék-feldolgozó tudomást szerzett egy törvénytervezetről, amely szerint 2013-tól Magyarországon csak olyan vállalatok foglalkozhatnak a szeméttel, amelyek részben magyar tulajdonban vannak. A stájer vállalat szerint ez egyértelműen sérti a szolgáltatások szabadságáról szóló EU szabályt.
Nem egyértelmű, hogy elfogadják-e márciusban ezt a törvényt. Mindenestre Orbán arra utasította államtitkárát (és a Fideszen belüli helyettesét) Varga Mihályt, hogy személyesen foglalkozzon az osztrák vállalatok ügyeivel.
Fordította: dr. Gonda László
Orbán Viktor újabb húzása
A magyar miniszterelnök pártpolitikailag motiváltnak állítja be az EU-s bírálatokat - olvasható Michael Laczynski vezércikkében.
Néhány nappal ezelőtt még úgy látszott, mintha falhoz szorították volna Orbán Viktort: az EU és az IMF harapófogóba fogta, a nemzetközi színtéren elszigetelődött, belföldön pedig a szélsőjobboldaliak szorongatták. De a magyar miniszterelnök ismét megkapaszkodott. Egyrészt a jegybanki törvénnyel kapcsolatos visszavonulása elegyengette számára az utat az EU-val és az IMF-fel való hitel megállapodási tárgyalások sikeres lezárásának az irányába, másrészt az európai politikában az EVP- hez tartozó kollégáinak, Donald Tusk-nak és Michael Spindelegger-nek az eszkaláció csökkentése érdekében tett fáradozásai megteremtették számára a sürgősen szükségessé vált lélegzetvételnyi szünetet.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon.Tusk és Spindelegger erőfeszítései azt is lehetővé tették Orbánnak, hogy az egész ügynek új színt adjon. Mostantól azzal érvelhet a miniszterelnök (többé-kevésbé szavahihetően), hogy pártpolitikailag motiváltak az EU-s támadások – hiszen jelenleg a baloldali táborban vannak a leghangosabb bírálói. A megosztottság következtében sikerrel járhat, hogyha Magyarország az egész alkotmány körüli slamasztikát megpróbálja a Szocialista Internacionálé cipőjébe tolni.
E-mails. Michael.laczynski@diepresse.com
(Die Presse, nyomtatásban 2012.01.21.)Fordította: dr. Gonda László