Orbán ellenfélbe ütközött, meghátrált

Bloomberg

A diákok hatékonyabbak, mint az IMF, ha arról van szó, hogy nyomást kell gyakorolni Orbán Viktorra. A miniszterelnök saját maga által fazonírozott szabadságharcot vezetett a Valutaalap ellen, átgázolt az ellenzéken, hogy a kommunizmus óta a legnagyobb hatalmat építse ki és kivetette Európa legmagasabb bankadóját. Most mégis teljesen valószínűtlen ellenfélbe ütközött: diákokba, akik hetek óta tüntetnek az ösztöndíjak megnyirbálása ellen. A kormányfő végül meghátrált. A fiatalokat azonban nem hatotta meg a pálfordulás, tovább demonstrálnak, követelve a röghöz kötés eltörlését, valamint azt, hogy a jogász- és közgazdászképzésben is legyenek ingyenes helyek. Krekó Péter (Political Capital) szerint a kabinet még sosem nézett szembe ilyen veszéllyel, megijedt és visszakozott, mert a megmozdulások azzal fenyegettek, hogy lavinává duzzadnak. Ezt a harcot nem lehet megnyerni, nem úgy, mint az IMF-fel vívott küzdelmet – tette hozzá. Egyben rámutatott, hogy a diákmegmozdulások azért mások, mint a korábbi felvonulások, mert félő volt, hogy gyújtópontként összpontosítják dühöt a hatalom ellen és megingatják annak népszerűségét. Orbán széleskörű változtatásai Magyarországon egyébként odáig vezettek, hogy a nyáron hat külföldi érdekeltségű cég képviselői nem voltak hajlandó névvel válaszolni a hírügynökség kérdéseire, mondván, hogy azzal csak ártanának vállalatuk érdekeinek. Egy egyetemista szerint a kormány megsértette a nagy vállalatok, a bankok, most pedig a diákok érdekeit, pedig nem lehet folyamatosan mindenki ellen háborúzni, mert az emberek egy idő után elkezdenek lázadozni.

A Nemzeti Vagyonkezelő közölte, hogy Magyarország 2013-ban, 19 hónap után, vissza akar térni kibocsátóként a nemzetközi kötvénypiacra, miközben a Fitch a bóvli kategórián belül negatívról stabilra javította a magyar gazdaság kilátásait. A magyar kormány összesen 4-4,5 milliárd euró összegben kíván értékpapírt a piacra dobni. Tim Ash a londoni Standard Banktól úgy látja: az árak alighanem túl vonzóak voltak ahhoz, hogy a magyarok ellent tudjanak állni a piaci kísértésnek. A stratégia valószínűleg az lesz, hogy annyi pénzt próbálnak meg ily módon előteremteni, amennyit csak lehet, mégpedig minél gyorsabban. Mindenesetre a 2021-ben lejáró magyar kötvénnyel tegnap 4,77 %-os hozam mellett kereskedtek, ami még mindig csaknem 2 %-kal magasabb, mint a hasonló török állampapír kamata. Az OTP szakértője azt mondja, továbbra is rengeteg pénz áramlik a feltörekvő piacokra, a befektetők venni akarnak, az államnak ugyanakkor tőkére van szüksége saját maga finanszírozásához. Magyarországnak jövőre 5,1 milliárd eurós törlesztést kell teljesítenie. A forintkötvények dollárra átszámítva az idén 36 %-ot hoztak, ami a 3. legmagasabb a világon a görög és a portugál értékpapírok után. Mindenesetre a Spiro Sovereign Strategy és a Concorde is úgy ítéli meg, hogy mivel a forintban jegyzett papírok tulajdonosai között jelentősen megnőtt a külföldiek aránya, ezért nem kell túlságosan nagy összegben valutakötvényeket megjelentetni, bár a februári és március adósságlejárat lényeges kockázatokat hordoz.

FT

Hogy Magyarország devizakötvénnyel akar kirukkolni, az arra utal, hogy egyhamar nem kíván megállapodást kötni az IMF-fel. A fejlemény nem túlzottan meglepő, ismerve Orbán Viktor vonakodását a Valutaalappal szemben, figyelembe véve továbbá a hitelköltségek éles zuhanását. Ám kiszolgáltatja Magyarországot a piac érzelmeinek, ami még igencsak kockázatos lehet. Timothy Ash (Standard Bank, London) azt gondolja, hogy a magyarok véget vetettek az elemzők kínjainak, amikor bejelentették, hogy beszállnak az eurokötvények piacán és még a kerethatárt is megadták. Ebből persze az is következik, hogy nemigen lesz egyezmény az IMF-fel a közeljövőben. Most mindenképpen gyorsan pénzhez akarnak jutni, hogy fedezzék az államadósságot a 2014-es választások előtt – mutat rá a szakértő. Mindebből azonban még nem következik, hogy a kibocsátás sima ügy lesz. Először is kérdés, ki követi Simor Andrást az MNB élén. A hatalom ugyanis az utód kiválasztásával nem ijesztheti meg a piacokat. A kormány, amely – az ellentmondásos különadókból fedezett szigorú költségvetéssel megnyerte a befektetők bizalmát, a jövő év végére 77-ről 73 %-ra igyekszik levinni az államadósságot. Ismerve azonban Orbán eddigi kiszámíthatatlan politikáját, nem kell sok, hogy nyugtalanná tegye a tőketulajdonosokat.