Önnek fogalma sincs, mi volt a Kit Kat-ben

A Nestlé, a világ legnagyobb élelmiszeripari cége ma bejelentette, hogy nem használ tovább az esőerdők pusztításával készült alapanyagokat. A döntés a Greenpeace két hónappal ezelőtt indult kampányának köszönhető, amely a KitKat csokoládéhoz használt pálmaolaj, annak az indonéz őserdőkre és a veszélyeztetett orángutánokra gyakorolt végezetes hatása miatt indult.

2010. május 17., 14:54

– Örülünk, hogy a Nestlé esélyt adott az orángutánoknak a túlélésre. A többi, az esőerdők kiirtásával termelt pálmaolajat felhasználó céget is felszólítjuk, hogy kövessék a Nestlé példáját. A kampányunk során több százezer ember közölte a Nestlével, hogy nem fognak az esőerdők felégetéséből származó termékeket vásárolni - közölte Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója. A Nestlé új irányelvei szerint nem kerülhetnek a beszállítói láncba olyan cégek, mint például a Sinar Mas mely Indonéziában az esőerdők irtásával telepít ültetvényeket, ezzel nagy mértékben járul hozzá az éghajlatváltozás gyorsításához és fajok pusztulásához, különösen a rendkívül veszélyeztetett orángutánéhoz. – A Nestlé döntése világos és határozott üzenet a környezetpusztító cégek számára, hogy a tudatos vásárlók, a környezetért felelősséget vállaló fogyasztók növekvő ereje miatt a piac nem tolerálja az esőerdők pusztítását. Tevékenységüket fenntartható alapokra kell helyezniük. A Greenpeace ellenőrizni fogja a mostani vállalások teljesülését – mondta Pat Venditti, a Greenpeace International Erdővédelmi kampányvezetője. A papír és a pálmaolaj iránti növekvő nemzetközi igény miatt a Sinar Mas Indonézia erdőiből és tőzegföldjeiből egyre nagyobb területeket pusztít el. Emiatt az országban a világon az egyik leggyorsabb az erdők pusztulásának üteme, Indonézia a világ harmadik legnagyobb üvegház gáz kibocsátója Kína és az Egyesült Államok mögött. A pálmaolajat sokféle formában fogyasztjuk: csokoládékba keverve, fogkrémekben, kozmetikumokban, és a „környezetbarátnak” nevezett bio-üzemanyagokban - közölte a Greenpeace.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.