Nőhet a béren kívüli juttatások nagysága

Bár még nem zárult le minden cégnél a cafetéria-nyilatkozatok leadási határideje, azonban a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a béren kívüli juttatások kis mértékű növekedésére lehet számítani - áll egy felmérésben.

2011. január 25., 15:33

Az idén növekedhet a béren kívüli juttatások nagysága, a tavaly év eleji 54 százalékos mélypontról 63 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek valamilyen juttatást nyújtanak majd ebben az évben a munkavállalóknak - áll a K and H csoport saját, tavaly decemberi felmérésében.

Németh László, a cég marketing főosztályának vezetője elmondta: a béren kívüli juttatásokon belül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legfontosabb elem, a megkérdezett vezetők válaszai alapján a kis- és közepes vállalkozások (kkv) 45 százaléka adja majd a dolgozóknak ezt a juttatási formát, az ipari, építőipari cégeken belül pedig még magasabb, 56 százalékos ez az arány.

Közlekedési költségtérítést - amely a második legnépszerűbb cafeteria juttatási forma - idén a kkv-k 31 százaléka tervez nyújtani dolgozóinak. Ennél az elemnél a középvállalatok aránya kiugró, közülük durván minden második cég számol ezzel a juttatási formával. Minimális csökkenéssel ugyan, de 17 százalékkal őrzi harmadik helyét az üdülési csekk, illetve felzárkózott hozzá a pénzbeli jutalom is, amelyet ugyanilyen arányban terveznek adni a cégek a munkavállalóknak - írta az

fn.hu.

"A magánnyugdíjpénztárakat érintő változások rányomták bélyegüket a cafeteria-rendszer keretében nyújtható nyugdíjpénztári befizetésekre is, hiszen az elmúlt időszakhoz képest itt történt a legnagyobb csökkenés: 19-ről 11 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést nyújtani tervező vállalkozások aránya" - közölte Németh László a közleményben.

Hozzátette: az idei cafeteria-rendszer újdonsága, a Széchenyi Pihenő kártya ezzel szemben egyelőre nem váltott ki túl nagy reakciót a kkv-k körében, hiszen csupán 1 százalékuk jelölte meg választott juttatási formaként. Ez azonban összefügg azzal, hogy a felmérés idején még nagyon kevés információ állt rendelkezésre erről a cafeteria-elemről, és jelenleg is csak annyit tudni, hogy a második félévben vezetik majd be.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.