Néhány hónap alatt 1371 milliárd forintot vontak ki Magyarországról

– Azt találtuk, hogy a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben – részben ezzel indokolta Orbán Viktor miniszterelnök három hete a parlamentben, az Országvédelmi akcióterv ismertetésekor a devizahitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztését.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva akkor arról beszélt az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, hogy a külföldi anyabankok az elmúlt évben mintegy 1700 milliárd forintot vontak ki magyar leányaikból. A kormányfő és minisztere csak azt felejtette el hozzátenni, hogy a kormány volt az, amely először ajtót mutatott a külföldi hitelintézeteknek, majd az elmúlt egy év intézkedéseivel mindent el is követett azért, hogy a bankokat a kijárat felé rugdossa - írta a

Lassan három éve, hogy a régióban erős jelenléttel bíró hat pénzintézet, a magyarországi CIB, az Erste, a K & H, az MKB, az UniCredit és a Raiffeisen anyabankjai levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, s a kelet- és közép-európai térség fokozottabb segítését kérték a pénzügyi és gazdasági válság miatt. Részben ennek eredményeként 2009 januárjában megszületett az európai bankkoordinációs kezdeményezés, melyet a tanácskozásnak helyet adó osztrák főváros után bécsi kezdeményezésként is emlegetnek.

A régió, így Magyarország pénzügyi támogatásáért cserébe a bankok vállalták, hogy nemcsak tőkét nem vonnak ki innen, de biztosítják az állam, a kormány hitelezési szükségleteit azzal, hogy államkötvényeket vásárolnak, a leánybankokon keresztül hitelt biztosítanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, továbbá – az MNB forrásai mellett – többletlikviditáshoz juttatják a bankszektor egészét.

A hitelintézetek elkötelezettségüket májusban újra megerősítették, majd 2009 novemberében aláírtak egy erről szóló szándéknyilatkozatot is, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank pedig összeállított egy kétéves, 24,5 milliárd eurós programot, melynek keretében a bankok hitelezését, ezen keresztül pedig a ré giós országok gazdaságát támogatta – az összegből bőven jutott Magyarországnak is.

Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja negyedévente ellenőrizte, hogy Magyarország tartja-e magát a készenléti hitelkeretről szóló megállapodásban tett vállalásaihoz, de egyúttal azt is mindig megvizsgálták, hogy a bankok eleget tesznek-e a kötelezettségeiknek. Az Orbán-kormány azonban gazdasági szabadságharcának részeként, első intézkedései között a maga részéről lezártnak tekintette az IMF-fel és a bizottsággal kötött megállapodást, csakhogy ezzel együtt érvényét vesztették a bécsi kezdeményezésben foglaltak is. A kormány ezután nem sokkal döntött a pénzügyi vállalkozások különadójáról, amely éves szinten nagyjából 130 milliárd forintos pluszterhet jelent a bankszektornak.

Ezzel egy csapásra a magyar bankok tőkéhez viszonyított nyeresége alacsonyabbá vált, mint az anyabanki országokban és a régió többi államában – leszámítva a balti országokat – elérhető profit, vagyis a külföldi pénzintézeteknek többé nem állt érdekükben itt fialtatni a pénzüket, melynek kivonásában a kormánynak köszönhetően már nem is akadályozta őket semmi. Az MNB adatai szerint 2009 elejétől 2010 közepéig az anyabankok tolták a pénzt magyar leányaikba, ám a hitelezés stagnálása miatt erre nem is volt különösebb szükség. A tavalyi év második felében azonban fordult a kocka.

Néhány hónap alatt 1371 milliárd forint külföldi forrást vontak ki az itteni bankokból, s további csaknem 90 milliárddal csökkentették a jegybanknál parkoltatott forrásaikat. Tehát nem a nyereséget vitték ki osztalékként, nem is nagyon lett volna mit, hanem a saját pénzüket vették vissza, hogy azt máshol fektessék be.

Az idei évről még nem publikált statisztikát az MNB, de a pénzkivonás vélhetően nem állt le. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint júliusban a bankok forrásainak 26,8 százaléka származott külföldről (ennek kétharmada volt az anyabanki forrás), szemben az egy évvel korábbi 30,8 százalékkal. A folyamatot a bankadó mellett tovább erősíthetik a kormány egyéb intézkedései: banki szakemberek kalkulációja szerint az elmúlt egy évben hozott döntések, így a különadó mellett például az egyoldalú szerződésmódosítások még szigorúbb korlátozása, a törlesztőrészletek kiszámításánál a középárfolyam kötelező alkalmazása, az elő- és végtörlesztésnél felszámítható díjak csökkentése, valamint az, hogy az idén nyártól igényelhető fix árfolyamú törlesztés összességében 350 milliárd forintos mínuszt okozott a bankszektornak. Ebben pedig még nincs benne a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés, ami további több százmilliárd forintot jelenthet, illetve a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, amely néhány év alatt további több tízmilliárd forinttal fejelheti meg az említett összeget.

A mérsékeltebb banki szakemberek elismerik ugyan, hogy az intézkedések egy része jogos, illetve szükségszerű volt, ám egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy összességében rövid idő alatt akkora terhet jelentenek a pénzintézeteknek, ami már a magyarországi hitelezést és ezzel a gazdasági növekedést veszélyezteti.

Nem mennek el...