Negyedik alkalommal módosítják Magyarország „gránitszilárdságú” alkotmányát
Amikor 2012 elején Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor az új alaptörvény hatályba lépését ünnepelte, úgy nyilatkozott, hogy az a magyar nemzet megújulásának „gránitszilárdságú alapját” képezi. Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy tisztán a hatalomtechnikai finomítások beépítésének céljából, három alkalommal is megváltoztassa az alaptörvényt, például amikor beépítette az azóta már az Alkotmánybíróság által hatálytalanított választói regisztrációt. – írja Gregor Mayer a der Standardban.
De most a negyedik módosító javaslattal,...., Orbán eddig még soha nem tapasztalt keménységgel nyúl hozzá a „gránitszilárdságú” alaptörvényhez. A változások egyik fő céltáblája maga az Alkotmánybíróság. A jövőben az Alkotmánybíróság nem támaszkodhatna többé az új alaptörvényt megelőző időszakban meghozott saját határozataira. Az utóbbi hónapokban az Alkotmánybíróság rendre elbuktatta vagy gyengítette a demokratikus szempontok miatt kérdéses törvényeket. A határozathozatal során a döntéshozók a Magyar Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége alatt kialakult alkotmányértelmezési gyakorlatra támaszkodtak.
A bírálók szerint ez egy „alkotmányos puccs”
Orbán szándékai szerint lehet, hogy ennek most örökre vége. Az Alkotmánybíróság egyéb jogosítványait is el fogja veszíteni. A bírálók „alkotmányos puccsról” beszélnek, amellyel Orbán még erősebben be akarja biztosítani a hatalmát. Ez a módosítás olyan rendelkezéseket is alaptörvényi szintre emel, amelyeket korábban az Alkotmánybíróság kifejezetten alkotmány- és alapjogellenesnek minősített. Közöttük található a hajléktalanok kriminalizálása, az egyházi státusz önkényes megadása a parlamenti többség birtokában, valamint a választási reklámok betiltása a magán TV-társaságok és rádióadók műsoraiban.
Orbán csupán a választói regisztrációtól lépett vissza azt követően, hogy erről komoly vita bontakozott ki az Alkotmánybíróság előtt. Az EU bírálta azt a törvényt, amely az Országos Nemzeti Bírósági Hivatal elnök asszonyának- Orbán bizalmasának- , lehetővé tette, hogy konkrét ügyeket adott bíróságokhoz helyezzen ki. Ez a törvény most része lesz az alaptörvénynek.
Szombaton közel 6000 ember vonult fel Budapest központjában, hogy tiltakozzon az alkotmánymódosítás ellen. Ezt a demonstrációt az új diákmozgalmak és polgári kezdeményezések szervezték meg. Ezen nem vettek részt a politikusok.
Magyarország külföldi partnerei is kifejezték aggodalmukat. Az Európa Tanács és az USA külügyminisztériuma is a parlamenti szavazás elhalasztását tanácsolta. Az EU-Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, telefonon beszélt Orbánnal, hogy tájékoztassa őt a jogállami alapelvek be nem tartása miatt érzett aggodalmáról.
(Gregor Mayer, Der Standard, nyomtatásban 2013.03.11.) <br />Fordította: dr. Gonda László
