Mi újság?
The Economist
Safarov elengedése tíz év óta a régió legnagyobb diplomáciai viharát kavarta. Magyarország azt állítja, hogy azért egyezett bele a katonatiszt hazaszállításába, mert úgy gondolta: az elítélt otthon letölti büntetésének hátralévő részét, Örményország viszont fel van háborodva, és azt állítja, Budapest többször is lesöpörte az asztalról Jereván aggályait. A magyar média és az ellenzék mocskos üzletet gyanít a színfalak mögött, mármint azt, hogy az azeriek megígérték: hárommilliárd euróért vesznek kötvényt az erős pénzhiányban szenvedő magyaroktól. Illetékesek mindkét oldalon cáfolják a hírt. Orbán mindenesetre júniusban Azerbajdzsánban járt, Gyurcsány Ferenc pedig elmondta, hogy annak idején üzletet ajánlottak neki az azeriek. Az ügy fényt vet arra, mennyire óvatlan a magyar vezetés. Bár a budapesti Külügyminisztériumot ravasz diplomatáiról ismerik, úgy tűnik, ezt a sztorit Orbán Viktor és Szijjártó Péter irányította. Ők a felelősek azért is, hogy ennyire kínkeservesek a tárgyalások az IMF-fel.
Die Presse
1. Magyarország kisajátítással fenyeget több osztrák céget a hulladékgazdálkodásban. Az egyik érintett vállalkozás képviselője úgy tudja, hogy az Országgyűlés már a héten jóváhagyhatja a jogszabályt, ami gyakorlatilag az államosítással lenne egyenlő. Egyik kollégája azonban nem szeretne spekulálni az időzítésről, mivel – mint mondta – az Orbán-kormány kiszámíthatatlan. A miniszterelnök ugyan még júniusban Bécsben azt ígérte, hogy egyeztetni fognak a szóban forgó cégekkel, ebből nem lett semmi. A 700 embert foglalkoztató stájer Saubermacher cég több mint 20 éve van jelen Magyarországon, és 600 települést lát el. A vállalkozás felépítésébe 30 millió eurót fektetett. Közben a magyar elképzelések miatt az EU újabb szerződésszegési eljárást indított a nyáron. Ám Orbánnak van egy B terve arra az esetre, ha Brüsszel keresztbe fekszik: szükség esetén az ágazat minden cégét közhasznúvá minősítteti át, s akkor nem termelhetnek profitot, vagyis anyagilag nem sok értelme lenne a munkájuknak. A kormányfőtől félnek amiatt, ahogy a nemzetközi konszernek ellen fellép. A bankok például hónapok óta kutatják, tehetnek-e jogi lépéseket Magyarország ellen.
2. Az előző cikkhez írt kommentár a jobboldali Cháveznek nevezi Orbán Viktort, hozzátéve, hogy kisajátítás és kényszer-államosítás eddig Latin-Amerikában volt szokás, nem pedig az unió kellős közepén. De a két helyszín hasonlít egymásra: az államosítás, amit a jobboldali populista magyar kormányfő minden brüsszeli tiltakozás ellenére radikálisan keresztül akar vinni, nagyban emlékeztet Hugo Chávez módszerére. Csak ez utóbbi politikust a nemzetközi olajkonszernek és a finánckapitalizmus ellen folytatott nacionalista ámokfutásában a globalizáció sok ellenfele még körüludvarolta. Hat évvel később Orbán Viktor hadjáratot vezet az ország földjének állítólagos kiárusítása ellen. Kampányának áldozatai osztrák vállalatok, osztrák munkahelyek kerülnek veszélybe. Az euróválság és néhány földközi-tengeri állam fenyegető fizetésképtelenségének árnyékában Magyarország masszívan az unió problémás gyereke lett. És ha arról vitáznak, hogy a görögöket ki kell-e tenni az euróövezetből, akkor lassan azt a kérdést is fel kell tenni, hogy még meddig fogadható el az EU számára egy olyan kormány, mint a magyar.
Financial Times
Orbán horror show-ja – így harangozza be a lap a legújabb csavart a régóta húzódó hitelsagában. A Capital Economics megkérdezett szakembere azt írta, hogy az IMF feltételeinek elutasítása aligha jelenti a tárgyalások végét, ám valószínűleg nagyobb mennyiségű forint és magyar államkötvény eladását eredményezi. Az elemző biztos abban, hogy a piaci viharok visszakényszerítik Magyarországot a tárgyalóasztalhoz. Az Eurasia Csoport stratégája összeesküvés-elméletet gyanít a történet mögött: szerinte Orbán a politikai hasznot lesi. Mivel az IMF és az EU nem árulta el, hogy valós-e a kiszivárgott lista, a magyar fél akár túlzott igényeket is beleírhatott a felsorolásba. Ha ugyanis megkötik az egyezséget, akkor nyugodtan mondhatja, hogy mekkora engedményt harcolt ki. Ha viszont nem jutnak dűlőre, akkor állíthatja, hogy azért nem, mert védte a magyar nép érdekeit. A szakértő hozzátette: a politika mocskos dolog, de a kormány jó stratégiát választott.
