Mi újság?
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Orbán be akarja vezetni a regisztrációt – az ellenzék szerint a tervezett reform a kormánykoalíciót erősíti, és újabb kísérlet arra, hogy a választási törvényt a Fidesz igényei szerint szabják át. Hogy a hatalommal szemben álló erők számára miért lehet gond a készülő jogszabály, azt megvilágítja az Ipsos felmérése, miszerint jelenleg a fiatal demokraták csupán 4 százalékkal vezetnek a szocialisták előtt, ám 52 százalék határozatlan. László Róbert elemző úgy látja, hogy a hatalom az új eljárással igyekszik sok bizonytalansági tényezőt kizárni. Aki ugyanis csak röviddel a szavazás előtt határozza el, hogy voksol, az nagyobb valószínűséggel tiltakozni kíván, és az ellenzéket erősíti. Őket viszont a regisztrációval távol tartanák az urnáktól. A hivatalos közlemények ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy más államok, például Nagy-Britannia példáját vették alapul, és csupán több szavazót igyekeznek részvételre ösztönözni, illetve lehetővé akarják tenni a külföldön élő magyaroknak is a voksolást. A brit példa azonban nem meggyőző, mivel ott hagyományosan nincs lakcímnyilvántartás, ezért megkerülhetetlen a feliratkozás.
Ami a határokon túl lakó magyarokat illeti, az ő bejegyzésük abból következik, hogy a tavaly elhatározott reform folytán lehetővé válik számukra a szavazás. Róluk különben általában úgy gondolják, hogy a jobboldal felé hajlanak, ami persze még a Jobbiknak is jól jöhet.
A tavaly bevezetett változások között ugyancsak fontos, hogy nagyobb szerephez jut a többségi elem. 106 helyet ugyanis közvetlenül a választókerületeken keresztül osztanak szét, és itt elegendő a viszonylagos többség. A rendszer potenciálisan a legerősebb pártot segíti, jelen állás szerint tehát a Fideszt. Ám a helyzet változhat, ha a mélyen megosztott ellenzéki pártok össze tudnak fogni.
Der Standard
Egy korábbi bizalmasa súlyosan terhelő vallomást tett az osztrák Mensdorff-Pouillyra a Gripen-gépek eladása kapcsán. A brit csalásellenes hatóságon készült kihallgatási jegyzőkönyv szerint a magyar származású gróf brit partnerének egyik befektetési tanácsadója azt mondta, hogy 2001-ben – a BAE hadikonszern képviselőivel lezajlott egyik megbeszélésen – a kijáró közölte: a három szóba jövő államban (Magyarországon, Csehországban és Ausztriában) kenőpénzt kell fizetni. Hozzátette: a magyaroknál öt embert kell megvesztegetni, összesen 180 millió schillinggel, a cseheknél állítólag húszan voltak benne a buliban, nekik 1,05 milliárd schillinget szánt, az osztrákoknál pedig négy érintettnek 250 milliót javasolt. A gépekből végül Magyarország és Csehország lízingelt. Mensdorff azt hangoztatja, hogy semmiféle törvényellenes ügyletben nem vett részt. December 12-től azonban meg kell jelennie a bíróság előtt: pénzmosás, hamis tanúvallomás és hamis bizonyíték beterjesztése miatt vonják felelősségre. A vádemelési indítvány azt tartalmazza, hogy 2000 és 2008 között álszerződésekkel milliárdokat emelt le a brit BAE-csoport számlájáról, hogy a pénzből közép- és kelet-európai döntéshozókat befolyásoljon több fegyvervásárlási üzletben.
The New York Times
Kifutnak az időből a nácivadászok, hogy bíróság elé vigyék a második világháborús bűnösöket. Csaknem 71 évvel a nagy világégés után hányan vannak még szökésben, van-e még remény arra, hogy levadásszák egy zsugorodó geriátriai társaság tagjait? A Simon Wiesenthal Központ vezetője azt mondja: van. Az Utolsó Esély Művelet neve azonban árulkodó. Zuroff azt közölte: nem az érintettek kora, hanem a politikai akarat hiánya jelenti számukra a legfőbb akadályt. A volt kommunista államokban pedig leginkább az nehezíti a munkájukat, hogy – a balti köztársaságok vezérletével – megpróbálják eltorzítani a holokauszt történetét, és elismertetni, hogy a kommunizmus bűnei egyenértékűek azzal, amit a nácik műveltek. Zsidó csoportok bírálták, hogy az ausztrál legfelsőbb bíróság nem adta ki Zentai Károlyt. A tettesek felkutatását egyébként nemcsak az ösztönzi, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsák őket, hanem az is, hogy az ilyen perek emlékeztetőül szolgáljanak a fiatalabb nemzedékek számára a második világháború szörnyűségeiről. A munkához nagy támogatást nyújtott a németországi Demjanjuk-ítélet, amely közvetlen bizonyítékok nélkül született meg. Elméletileg megnyitotta ugyanis az utat, hogy felelősségre vonjanak bárkit, aki haláltáborban vagy mozgó gyilkolóegységben szolgált.
