Mennyibe fog kerülni nekünk a Malév csődje?

A hivatalos nyilatkozatok szerint a kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan hozhatnának létre új nemzeti légitársaságot az összeomlott Malév pótlására. Ezzel szemben információink szerint erre csekély esélyt látnak, nem is akarnak rá komoly pénzt szánni, és életképes koncepció sincs a végrehajtásra. Ha igazán ez lett volna a cél, az elmúlt hónapokban, amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem találnak vevőt a Malévra, lett volna idő forgatókönyvek kidolgozására. A jelek szerint a tanácstalanságból az jelentette a kiutat, hogy hagyták bedőlni a céget, de ezt nyíltan nem vállalhatták fel. Ez és a hozzá nem értés vezetett ahhoz a kaotikus kommunikációhoz, amely aztán pillanatok alatt megpecsételte a Malév sorsát.

Lett volna mód jobban felkészülni a csődre, amit jól mutat, hogy a konkurencia kész tervekkel azonnal lépni tudott. Komolytalan Orbán Viktor kommentárja, hogy a múlt csontváza esett ki a szekrényből: idehaza és külföldön egyaránt mindenki pontosan tisztában volt a Malév tarthatatlanná vált helyzetével, arra nem most, hirtelen derült fény. A Fidesz képviselőit bő két évvel ezelőtt már Bajnaiék is bevonták a megoldás keresésébe, és bár Orbánék tisztán látták a fenyegető jövőt, az együttműködéstől elzárkóztak, mondván, hogy a választások után ők majd ezt is rendezni fogják.

Mint a tények mutatják, ebből sajnos nem lett semmi, és ezen már késő bánkódni, akárcsak azon, miért így, teljesen előkészítetlenül következett be a bukás. Most már inkább a hogyan továbbon kellene dolgozni, de túl sok biztató fejleményt itt sem látunk. A kormány továbbra is bénultságot mutat, egymást követik a zavaros nyilatkozatok, miközben az események egyre jobban leszűkítik a mozgásteret. A nullához közelít annak az esélye, hogy új társaság léphessen a Malév helyére, mert erre sem megfelelő elszántság, sem koncepció, sem idő nincs már. A versenytársak, elsősorban a fapadosok, a Ryanair, a WizzAir azonnal ugrottak, már utasokat szerveznek, új járatokat indítanak, de a német, osztrák, brit stb. nemzeti légitársaságok sem tétlenkednek. Mire a kormány mozdulna, a piaci rés legnagyobb részét már betöltik mások, és az elvesztett pozíciókat és bizalmat pedig nem, vagy csak hatalmas áron lehetne visszaszerezni.

Elvileg két opció nyílna új Malév zöldmezős felállítására: vagy egy komoly külföldi szakmai befektetővel, vagy a magyar állam maga vállalná ezt a feladatot. Egyik sem igazán reális lehetőség: ha külső befektető lenne, már meg kellett volna egyezni vele, hogy éppen azt a kaotikus helyzetet és piacvesztést elkerüljük, aminek most szemtanúi vagyunk. Épeszű befektető a jelenlegi feltételek mellett nem vállalja az óriási kockázatot. Lényegében ugyanez a helyzet a második opcióval: a kormányról ugyan nem lehet elmondani, hogy minden lépése épelméjűséget sugall, de nincs abban a helyzetben, hogy adófizetők újabb minimum tízmilliárdjait tudja beruházni egy olyan üzletbe, amely a múltban horribilis veszteségeket okozott.