Megmenekült a Nemzeti Bank a Fidesz karmaiból

Az Európai Unió kifogásai alapján összeállított előterjesztés egyebek mellett törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását, emellett egyértelműsítik azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.

– A kormány teljes szélességgel megy szembe az uniós normákkal, fittyet hány az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank véleményére, felszámolja a jegybank függetlenségét, amivel veszélybe sodorja az ország hitelességét, pénzügyi stabilitását – mondta Simor András, a jegybank elnöke, aki már decemberben ízekre szedte a törvénytervezetet. Ennek ellenére a Fidesz kétharmada végigvitte az akaratát és elfogadták a törvényt.

– Ez újabb és most már totális hatalomátvétel az MNB-ben, a törvényből egyenesen következik a jelenlegi elnök és alelnökök funkcióinak, irányítási jogkörének kiüresítése, felszámolása. Az új szabályok szerint minden alapvető feladat vonatkozásában minden döntési jog a Monetáris Tanácsot (MT) illeti meg. Minden hatalmat a szovjeteknek - nekem ez jutott eszembe róla - mondta egyebek mellett az Indexnek adott interjúban Simor András.

Az EU és az IMF feltételei között szerepelt

A Nemzetközi Valutaalap üdvözli a Magyarország és az Európai Bizottság között zajló tárgyalásokon elért haladást, és kész megkezdeni a hiteltárgyalásokat, ha a megfelelő lépések megtörténnek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének biztosítására - mondta Iryna Ivaschenko, a IMF budapesti képviseletének vezetője még április végén.

Az Európai Bizottság is ragaszkodott ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta a törvény elfogadása után újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. A brüsszeli bizottság januári első sajtótájékoztatóján Bailly beszámolt arról, hogy decemberben számos levélváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdasági-pénzügyi és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök már akkor aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvények miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban kielemezték és úgy találták: azok szembemennek a jegybank függetlenségével. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen. Az IMF közölte: csak akkor ad hitelt Magyarországnak, ha helyreáll a jegybank függetlensége. Ezért van szükség a törvény módosítására.

Hírek szerint az IMF valószínűleg további kemény feltételeket szab Magyarországnak. Egy korábban kiszivárgott januári beszámolóban az áll: az IMF azt várja, hogy a kormány a tervezett reformokat vigye véghez, alakítsa át a szociális juttatások rendszerét, szervezze át a közösségi közlekedési vállalatokat, és mérsékelje vagy vezesse ki a válságadókat.

A Ház a keddi határozathozatalok után kezdhet vitát az alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény azzal összefüggő változtatásáról. Az indítványok szerint a monetáris tanács napirendjét nem kell majd megküldeni a kormánynak, amelynek képviselője a későbbikben mégsem vesz részt a testület ülésein, emellett kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok is, továbbá azok a rendelkezések is, amelyek összevonhatóvá tették az MNB-t a PSZÁF-fal. Az alaptörvény első módosítása emellett egyértelműsíti, hogy az ahhoz fűzött átmeneti rendelkezések is az alaptörvény részét képezik, vagyis alkotmányos szintű rendelkezéseknek számítanak. Vagyis a mostani módosításokkal helyreáll az intézmény függetlensége a mindenkori kormánytól.

Fidesz: sajnáljuk, hogy nem jött össze

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló, a múlt év végén született törvény módosításáról szóló javaslatot hétfői ülésén.

A testület ugyancsak, általános vitára alkalmasnak tartotta az MNB törvénnyel kapcsolatos, az Alaptörvény első módosítása címmel benyújtott törvényjavaslatot - három nem és egy tartózkodás mellett.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a szavazás előtt rögzítette: megfelelő a törvényjavaslat időzítése és a tartalma is.

Hozzátette: személy szerint sajnálja, hogy a törvényjavaslat szerint az NGM képviselője nem vehet részt a monetáris tanács ülésén. Ennek ellenére a jegybank és az NGM között van és lesz érdemi kommunikáció - hangsúlyozta Nátrán Roland.

Lővétei István: Előbb-utóbb hozzá kell nyúlni az Alaptörvény más szabályaihoz is

Lővétei István alkotmányjogász furcsállta az a magabiztosságot, ami az alaptörvény elfogadása után kialakult. A

Klubrádió reggeli műsorában– arra reagálva, hogy ma az Országgyűlés tárgyal a jegybanktörvény módosításáról –elmondta, az alaptörvényben olyan szabályokat rögzítettek az MNB-re nézve, amelyben az Európai Központi Bank illetve az unió vezérkara nem látta a jegybank függetlenségének biztosítását és azt követelte, hogy stabilizálják azt a helyzetet, hogy a jegybank helyzetébe az állam ne tudjon beleszólni.

Hozzátette, sokat fog változni ahhoz a világ, hogy előbb-utóbb megint hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez. Általában más országokban nem szeretnek hozzányúlni, de minél precízebb szabályok vannak benne annál inkább sor kerül arra, hogy változtatni kell rajta.

Most vegyes jellegű a szabályozás, vannak konkrét megfogalmazások, amelyekhez hozzá kell nyúlni - mondta el az alkotmányjogász.