Meglepő, de a magyar gazdaságnak előnyöket is nyújthat a Kínában tomboló koronavírus
Kína 30 milliós lakosságú Hupej tartománya – benne Vuhannal – ma gigantikus karanténnak tekinthető, ahol az életfontosságú intézményeken és üzemeken kívül mindenütt leállt a munka. Kína óriási gazdaságának felét valamiképpen érinti válság, így az Oxford Economics agytröszt elemzése szerint az ország gazdasági növekedése az első negyedévben a korábban becsült 6 százalékról 4 százalékra eshet vissza. A brit egyetemi kutatóközpont azt jelzi, hogy a világgazdaság bővülésének üteme is lassul: a korábban várt 2,5 százalék helyett csak 2,3 százalék lesz, ami a legalacsonyabb a 2008-as gazdasági válság óta.
A járvány epicentruma, Vuhan, Kína hatodik legnépesebb városa fontos ipari központ, amely 2018-ban 224 milliárd dollárral – 1,6 százalékkal – részesedett az ország GDP-jében. A várossal az 500 legnagyobb amerikai cég közül több mint háromszáznak vannak közvetlen termelési kapcsolatai, tavaly 320 millió turista járt ott. A járvány azonban nem csak Hupej tartományt bénította meg: a vasúti közlekedés az országban most 42 százalékkal marad el a 2019-es holdújévi forgalomtól, a közúti forgalomban is 25 százalékos a visszaesés. Több repülőtársaság, köztük a British Airways, az Air France, a Lufthansa, az American Airlines leállította kínai járatait, olyan világcégek zárták be gyáraikat, mint az Apple, a General Motors, a Tesla, a Bosch és a Toyota.
Az amerikai–kínai vámháború már eddig is sok száz milliárd dolláros kiesést okozott mindkét félnek, részben oka volt annak, hogy a 2010-ben még tízszázalékos kínai növekedési ütem jelentősen lelassult. Ennek azonban jelentős a hatása az egész világgazdaságra: a 2018-ban még 3,6 százalékos globális növekedési ütem tavalyra három százalékra esett vissza. A Trump-kormányzat azonban a világjárvány miatt sem mondott le a rivalizálásról, sőt Wilbur Ross kereskedelmi miniszter még a vuhani vírus ügyét is képes volt összefüggésbe hozni a versengéssel. Kijelentette, hogy a járvány felgyorsítja majd a munkahelyek visszatérését Észak-Amerikába. Ezt az állítást élesen bírálta a The New York Times hasábjain a Nobel-díjas Paul Krugman, aki rámutatot: a világkereskedelemben ma már termelési láncok működnek, tehát elsősorban nem késztermékek, hanem feldolgozóipari részegységek cserélnek gazdát. Ha tehát az egyik kontinensen leáll a termelés, akkor ez más földrészeken is jelentős veszteségekhez vezet.
A Concorde Értékpapr Zrt. vezető stratégája szerint az Egyesült Államokba biztosan nem térnek vissza olyan munkahelyek, amelyeket korábban Kínába vittek. Móró Tamás emlékeztetett rá, az elmúlt évben már kialakult a trend, hogy a nagy cégek a világ több pontján hoznak létre gyártókapacitásokat. A vámháború miatt szeretnének több lábon állni, legalább részben függetlenedni a kínaiaktól. Ez olyan folyamat, aminek még Magyarország is nyertese lehet.
Ugyanakkor az is valószínű, hogy ha a járvány nagyon hamar nem ér véget és tartósan kimaradnak a kínai szállítások, akkor a következő pár hétben kimerülhetnek a raktárkészletek, lassulhat a magyar feldolgozóipar termelése is. Ezzel együtt a Concorde vezető stratégája nem számít drámai helyzetre, de egyes terméktípusok esetében, mint amilyen az elektronikai ipar vagy az autógyártás, a kínai alkatrészek hiánya miatt akadozhat a termelés.
A hazai autóiparban egyébként 2,5-3 százalékos a kínai import aránya, ez nagyrészt gumit, textilt, vegyi anyagokat és elektronikai alkatrészeket jelent. Móró szerint a kereskedelemben átmeneti áruhiány talán a mobiltelefonok esetében fordulhat elő, hiszen a kütyük többsége eleve Kínában készül, még azok a mobilok is kínai szerkezeti egységekből épülnek, amelyeket másutt raknak össze. Még szerencse, hogy nem karácsony előtt állunk: értékesítés szempontjából amúgy is az első negyedév a leggyengébb. Durva áruhiánnyal tehát nem kell számolni.
Móró Tamás szerint a turizmus visszaesése hosszabb ideig tart majd, mint a feldolgozóipar gyengélkedése. A gyárak világszerte akkor is örömmel fogadják a Kínából érkező alkatrészeket, amikor a turistacentrumok még nem várják tárt karokkal az ugyanonnan induló utasokat – ha ugyan saját államuk a közeljövőben kiengedi őket.
A koronavírus-járvány itthon eddig éppen a turizmusban okozott mérhető veszteséget. Flesch Tamás, a magyar szállodaszövetség elnöke a 168 Órának elmondta, máris nagyon sok a csoportos és egyéni lemondás is. A budapesti vendégéjszakák öt százaléka kínai csoportokra jut, és jelentős veszteséget okozhat, ha ez tartósan kiesik. Évente 4-500 ezer beutazóról van szó. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét azonban ennél is jobban nyugtalanítja, hogy ha a járványt nem sikerül megállítani, és állandósul a félelem, akkor nem csak a kínai vendégek maradhatnak el. Kevesebb lehet az európai és amerikai turista, az üzleti utazó is, ami már nemzetgazdasági szinten is érzékeny károkat okozhat.
Meglepő módon viszont a magyar gazdaság számára előnyökkel is járhat a világjárvány. Miután a kínai gyárak leálltak, a világpiacon visszaesett a legtöbb nyersanyag, elsősorban az acél és a réz iránti kereslet, ami nyereségesebbé teheti a hazai termelést.
A járvány miatti óvatosság az elmúlt hetekben nagyot gyengült forintot is erősítheti. Az árfolyamesés oka az volt, hogy a magyar fizetőeszköz kínálta a befektetőknek a világ legkisebb reálkamatát, amely alacsonyabb az infláció szintjénél. A forintot tehát shortolták, azaz eladásra jelölték ki, és helyette olyan devizákat vettek – így cseh koronát és lengyel złotyt –, amelyekért magasabb kamatot fizetnek. A K&H Alapkezelő elemzése szerint azonban a járvány miatt a forintgyengülésre játszó befektetők a következő időszakban várhatóan kerülik majd a kockázatot, így talán megkezdődhet a forint erősödésének lassú folyamata.
Móró Tamás előrejelzése, hogy a magyar tőzsdén a következő hetekben kettős hatás érvényesülhet. Miközben a cégek nyeresége csökken, és egyes alapok megszenvedik az olajár esését is, itthon folytatódik a laza monetáris politika, az amerikai FED is csökkentheti a kamatokat, ami viszont kedvez a részvényárak emelkedésének. Tehát a piac igencsak változékony marad, a magyar befektetők számára nem egyértelműen negatívak a tőzsde kilátásai.
Az elemzők többsége mindenesetre nyugalomra int. Úgy gondolják, amennyiben a járványt elfogadható időn belül sikerül lokalizálni, a várható visszaesés nem lesz tartós. A világsajtó gyakran idézi Csang Ming, a Társadalomtudományok Kínai Akadémiája közgazdászának elemzését. Ő azt jósolja, hogy a kínai gazdaság első negyedévre tervezett hatszázalékos növekedése legfeljebb öt százalékra csökken, és feltételezi, hogy a világjárvány februárban tetőzik és április előtt véget ér. A gazdasági guruk többsége egyetért: ebben az esetben a kínai ipar még az idén behozza a lemaradásokat, és a 2020-as év növekedését legfeljebb tizedpontokkal veti vissza a vuhani koronavírus. Így a világgazdaság is elkerülheti a drámai visszaesést.
