Megint a jó adósok járhatnak rosszul

A pénzügyi válság nyomán drasztikusan szigorodtak a bankok hitelnyújtási feltételei. A jövőben várhatóan még nehezebb lesz kölcsönhöz jutni, ha a kormány az MNB javaslatának megfelelően módosítja a hitelezés szabályozását. A kockázatok csökkentése indokoltnak látszik, de a túlzott szigornak megint csak a fizetőképes hitelfelvevők láthatják majd a kárát.

2009. október 14., 12:23

A tavaly októberben kirobbant pénzügyi válság egyebek mellett azért érintett minket más országoknál súlyosabban, mert a lakosság és az üzleti szféra az egészséges mértéknél jóval nagyobb arányban adósodott el devizában. Ez a folyamat még az évtized elején kezdődött és egyre gyorsult: 2005 és 2008 között például a lakossági forinthitel-állomány valamelyest csökkent, miközben a devizahitelek teljes összege minden évben több mint másfélszeresére nőtt. A kölcsönt felvevők számára vonzóak voltak a forinténál jóval alacsonyabb devizakamatok, különösen a svájci franké. A bankok a pénzbőség időszakában a forgalom növelésében voltak érdekeltek és sutba dobták az óvatos hitel-betét arányok szabályait. Ezek általában a betétek 120 százalékában rögzítik a pénzkihelyezés felső határát, nálunk ez 2008-ra a pénzintézetek nagy többségénél elérte a 160-170 százalékot.

A válság nyomán szinte minden bank hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, még akkor is, ha nem volt közvetlen részese a másodlagos jelzálog piaci ügyleteknek. Drasztikus költség- és kockázatcsökkentési hullám indult el a pénzintézeteknél, ami a bizonytalanabb térségekben, így például a Magyarországon működő leányvállalatokat sújtotta a legjobban. Ennek egyik hatásaként gyorsan javítani kezdtek ez elszaladt hitel-betét arányon, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy mivel a betétállományt nem lehetett rövid idő alatt a másfélszeresére emelni, gyakorlatilag leálltak az új hitelekkel, a régi szerződéseket pedig módosították. Az esetek nagy részében ez a törlesztőrészletek emelését jelentette, aminek kárát főleg a devizahitelesek látták. Őket a forint árfolyamesésén túl az is sújtotta, hogy a szerződések apróbetűs részének kihasználásával a bankok a teljes üzleti kockázat többletterhét rájuk hárították.

Ennek eredményeként az indokoltnál nagyobb mértékben növekedtek a törlesztőrészletek, nehéz helyzetbe juttatva az addig becsületesen fizető adósokat is. A körülmények a tavaszi mélypont óta hazánk megítélésének javulásával, a pénzügyi stabilizálódással és a forint erősödésével javultak ugyan, de a történtek a hasonló helyzetek elkerülésére szükségszerűvé tették a hitelezés szabályozásának módosítását. Ennek első lépéseként néhány hete olyan banki etikai kódexet fogadtak el, amely csökkentette az ügyfelek kiszolgáltatottságát és korlátozta az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségeit.

Következő lépésként az MNB október elején kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál (PM). A jegybank a javaslat szerint szigorítaná a hitelezési feltételeket, a törlesztés/jövedelem és a hitel/fedezet arányt úgy állapítanák meg a forint-, az euró- valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának. Ezzel nem csupán a lakosság eladósodottsága, de az ország pénzügyi sérülékenysége és adósságfinanszírozási költsége is csökkenne, az MNB szerint tehát mindenki jól járna.

Európa klímasemlegességi célkitűzései új kihívások elé állítják a magyar önkormányzatokat is, amelyeknek komoly szerep jut az épületek energetikai korszerűsítésében és a megújuló energiák terjedésének elősegítésében. A klímacélok a fosszilis energiára épülő rezsicsökkentés rendszerét is bedönthetik, az elavult háztartásokban pedig az új szabályozók könnyen rezsikatasztrófát okozhatnak.