Matolcsy meggyőzte saját magát nyugdíj-ügyben

Arról nem beszélve – tette hozzá Kósa –, hogy arra kényszerítették az államot, óriási pénzekkel pótolja a hiányzó nyugdíjjárulékot azért, hogy nyugdíjat lehessen fizetni. Úgy fogalmazott: „Mi megvédjük a nyugdíjakat, ráadásul azt mondjuk a nyugdíjpénztári tagoknak, hogy ha akarnak, átléphetnek az állami alapba, de maradhatnak a magánalapban is”. Erre mondják a szocialisták, hogy elvesszük az emberek választási lehetőségét, miközben az, hogy „ők mindenkit belekényszerítettek, (…) nagyon demokratikus volt” – fejtegette a fideszes politikus.

„Engem meggyőzött a kormány nyugdíjmentő csomagja” – fogalmazott a nol.hu-nak adott interjúban Matolcsy György, aki úgy döntött, visszalép az állami nyugdíjkasszába. „Mindig is azon a véleményen voltam, hogy 1998-ban nem kellett volna bevezetni a kötelező magánnyugdíjrendszert. Olyan lyukat üt az állami nyugdíjkasszán, amit nem lehet pótolni.”
A nemzetgazdasági miniszter az interjúban arra is kitért, véleménye szerint kik lesznek azok, akik nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe:
„Annak vonzó lehet például a tagság fenntartása, aki úgy gondolja, hogy megéri neki a 10 százalék feletti szabad rendelkezés joga, amit örökül hagyhat. Még úgy is, hogy nincs mögötte állami garancia. Továbbá az sem foglalkoztatja, hogy februártól nem szerez állami nyugdíjra jogosultságot – amúgy sem bízik az államban, feltételezi, hogy ötven év múlva nem is lesz ilyen” – mondta Matolcsy.

A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) Zrt. Az alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete.

A törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történt felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradékot teljes egészében az állami pillérből állapítják meg, vagyis úgy kell tekinteni, mintha ezen időszak alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékaikat az állami pillérbe fizették volna be.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szombaton a HírTV-ben jelentette be, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek adózniuk kell magán-nyugdíjpénztári befizetéseik reálhozama után. Ennek mértéke 16 százalék lesz. A reálhozam a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknek a garantált hozam fölötti része, azaz tulajdonképpeni nyeresége. Ez minden pénztárnál különböző mértékű, ha egyáltalán elért reálhozamot.

Matolcsy György november 24-én jelentette be, hogy azok, akik a jövőben is magánnyugdíjpénztári tagok maradnak, időskorukban nem kapnak állami nyugdíjat. Az utánuk fizetett járulék 70-75 százaléka is az állami tb-be kerül (eddig is, és ezután is). Vagyis ez alapján jogosultak lennének nyugellátásra.
A kormány tervei szerint az idén 33,5, jövőre 34 százalékos összes nyugdíjjárulék 24 százaléknyi, munkáltató által fizetett részét adóvá (úgynevezett nyugdíj-adóvá) alakítják át. Márpedig az adó nem keletkeztet nyugdíjjogosultságot, azaz semmiféle időskori ellátásra vonatkozó jogosultság nem jár a befizetőnek.

Jelenleg hárommillió ember szembesül azzal a helyzettel, hogy jövedelmének 24 százalékát úgy lesz köteles befizetni nyugdíj-célokra, hogy ő maga sem fog részesülni állami ellátásban.

Brüsszel álláspontja meglehetősen világos a magyar nyugdíj-üggyel kapcsolatban: elítélő. Aggályos, ha a pénztárakban felhalmozott vagyonból folyó kiadásokat finanszíroznának — nyilatkozta a Világgazdaságnak Olli Rehn uniós gazdasági és monetáris biztos szóvivője.

(forrás: Világgazdaság/HírTV/MTI/nol.hu)