Magyarország büntetéssel sújtja a bankokat
Megegyezés croissant és kávé mellett: kartelezés miatt 11 banknak, köztük az Erste Banknak, a Raiffeisennek és az UniCreditnek, kell 33 millió euró büntetést fizetnie – írja András Szigetvári a Der Standardban.
Vezető bankszakemberekből állt az a társaság, amely 2011-ben véleménycsere céljából rendszeresen együtt reggelizett Budapesten,. A „retail-risk-breakfast” munkacímet viselő találkozó keretében az OTP Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank (volt Bank Austria) és más bankok munkatársai megtárgyalták a magyar gazdaság aktuális fejlődési folyamatait. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontja szerint két találkozón – szeptember 15-én és október 3-án – üzleti titkokról cseréltek véleményt, és ezzel alapot teremtettek a kartelezésre.
Legalább is ez áll a GVH szerdán nyilvánosságra hozott döntésében, amelyben a versenyhivatal összesen 33 millió eurós büntetést szabott ki 11 Magyarországon tevékenykedő bankra. A GVH álláspontja szerint Magyarországon kartelezés miatt ez az eddig kiszabott legmagasabb bírság. A legmagasabb büntetést, 13,1 millió eurót az OTP Bankra szabták ki, őt követi az Este Bank (5,95 millió euróval). A Raiffeisen Banknak kétmillió eurót, az UniCredit banknak pedig egymillió eurót kell fizetnie.
A vád
A versenytisztaság őreinek az a vádja, hogy a pénzintézetek 2011 végén állítólag megállapodtak abban, hogy 0,5-től 2 százalékpontig terjedő nagyságrendben megnövelik a forinthitelek kamatait. Lényegében arról van szó, hogy Magyarországon az idegen valutában meglevő hiteleket forinthitelekre kell átkonvertálni. A kormány 2011 végén lehetővé tette, hogy az eladósodott háztartások kedvező feltételekkel kiszállhassanak (svájci) frankban-, illetve euróban fennálló hiteleikből. Az eladósodottak lehetőséget kaptak arra, hogy olyan átváltási árfolyamon fizessék vissza a devizahiteleiket, amely lényegesen alacsonyabb volt a tényleges árfolyamnál. Az átváltásból keletkező veszteséget a bankoknak kellett elviselniük. Számos ügyfél számára csak úgy volt lehetséges a végtörlesztés, ha ennek kiváltására újabb forinthitelt vettek fel – a GVH szerint ezt volt hivatott megakadályozni a magasabb kamatot. Számos E-mail, feljegyzés és egyéb dokumentum van a hatóság birtokában, amelyek állítólag bizonyítják az egyességet.
Az egyik bank átkutatásakor talált feljegyzés tanúsága szerint az egyik megbeszélésen, amelyen több banki vezető is részt vett (köztük az OTP és az Erste vezetője), abban egyeztek meg, hogy csak „korlátozott számban” biztosítanak új hiteleket. Az OTP állítólag beleegyezett abba, hogy az új hitelekért folytatott megbízások keretében nem szerez további piaci részesedést. A Raiffeisen Banknál egyelőre nem akarták kommentálni a hatósági döntést. A megkeresésre az Erste Banknál azt válaszolták, hogy vizsgálják a büntetésről szóló határozatot, és nem volt semmiféle megállapodás sem. Az OTP máris bejelentette, hogy bírósághoz fordul.
A devizában meglevő hitelek a mai napig megterhelik a magyar gazdaságot – ezt mutatja az EBRD jelentése is. Ebben a kelet-európai bank felhívja a figyelmet arra, hogy a következő tíz évben csak lassú gazdasági fejlődés várható a kelet-közép-európai országokban. Adatai azt mutatják, hogy a régió számos országában továbbra is alacsony a hitelezések száma, és növekszik a rossz hitelek aránya.
(András Szigetvári, Der Standard, 2013.11.21.) <br />Fordította: dr. Gonda László
