Magyar bor: savanyú a szőlő

Túlkínálat és túltermelés jellemzi a szőlő- és borpiacot Magyarországon - mondta lapunknak az egerszalóki hegyközség elnöke, Juhász Gyula. A Juhász Testvérek Pincészetét vezető borász elmondta: Egerben évek óta most alakult ki a legsúlyosabb helyzet, ugyanis egyszerűen nincs hova szüretelni.

– Az Egervin darabjaira hullott; régebben évente 200 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel, ebben az évben semennyit. Sőt: a termelők felé hatalmas adósságai vannak - mondta lapunknak a szakember, aki szerint az egri borvidék zsákutcába került. – A szlovákok sem vásárolnak már tőlünk, pedig az árak drasztikusan estek. Túltermelés és túlkínálat jellemzi a piacot. A talpon maradt pincészeteknél is 60-70%-os feltöltöttségű raktárak vannak, vagyis van, ahol nincs hova szüretelni.

A borász elmondta: egy kiló szőlőt 35 és 50 forint közti felvásárlási áron vesznek meg a termelőktől, ugyanakkor a termelési költség önmagában 50-60 forint kilónként. – Egy mázsa szőlő önköltségi ára 600 ezer forint, felvásárlási ára viszont 400 ezer forint, tehát még a költségek sem térülnek meg a gazdáknál - mondta a Juhász Testvérek Pincészetének vezetője.

– A hordók tele vannak a korábbi években termelt borral. Az ezredforduló táján ezen a területen sokan telepítettek szőlőt, hiszen az állam mintegy ötven százalékban támogatást nyújtott. Az egy külön szerencse volt, hogy abban az időben például a bikavérhez és a cabernet-hez használt szőlők felvásárlási értéke száz és százötven forint körül mozgott. A felvásárlók egymásra licitáltak. Mostanra a helyzet nagyot változott, a piac átalakult. A mi területünkön az Egervin mint jelentős felvásárló évek óta egy kilogramm szőlőt sem vesz, a korábbi vételárat borban akarja kifizetni. Ezen túlmenően a korábbi évek felvásárlásával is adós a gazdák felé, holott volt, hogy ez a cég évente 200 ezer mázsa szőlőt vásárolt - mondta az MTI-nek Csirmaz Gábor, a kerecsendi és demjéni hegyközség hegybírája.

Juhász Gyulától megtudtuk: tavaly 60-75 forintért ment el egy kiló szőlő, tavaly előtt viszont 90-100 forintért. A felvásárlási árak tehát a felére estek vissza. – Sokan már le sem szedik a szőlőt, hiszen nem éri meg - mondta a borász, aki szerint a közeljövőben rohamos szőlőkivágási-hullám indulhat meg, a következő években 6 ezer hektárról 4 ezer alá csökkenhet a termőterület.

Kivágják, minthogy leszüreteljék

– A nyolcvanas években 200 ezer hektáron termeltünk az egész országban, manapság 70-80 hektár maradt - mondta el Juhász Attila a 168 Órának. Elmondta: évente 5%-át lehet kivágni a szőlőtőkéknek Magyarországon. Varga Péter szerint 87 ezer hektár áll rendelkezésre a szőlőtermesztéshez, de pár éven belül már csak 40 ezer hektár marad. Egy ember 4-5 hektárt dolgozik meg, vagyis tíz ezer ember munkalehetősége veszik el. Ráadásul ilyen kicsi területen nem tudnak annyit termelni, hogy nemzetközileg értékelhető legyen.

– Óriási érték,amit ha kivágnak, nem lehet visszatelepíteni. Nem lesz elég erő a magyar bor mögött - mondta a Varga Pincészet vezetője. Hozzátette: 40-50 év alatt lehetne visszatelepíteni a következő években kivágásra ítélt tőkéket; évente 5-6 ezer hektárt. Ráadásul Magyarország elveszti a kivágott területek utána telepítési jogot, ha négy éven belül nem telepíti vissza a tőkéket.

– A hangulat nem a legrózsásabb – tette hozzá az egri borvidéken található kerecsendi és demjéni hegyközség hegybírája, Csirmaz Gábor az MTI-nek. – Sokan fel akarnak hagyni a termeléssel, és ebben az évben utoljára élni akarnak az Európai Unió által támogatott szőlőkivágásokkal. Számuk az utóbbi években egyre inkább nőtt.

Varga Péter elmondta: Nyugat-Európában a termőföld óriási érték, de ahová szőlőt lehet telepíteni, az egyenesen méregdrága. – Iszonyatos értékeket herdálnak el - mondta a borász.

Elmondta: míg a közterhek és a munkabér sokkal alacsonyabb Magyarországtól keletre, addig nyugatra magasabb ugyan a bérszínvonal, de jobb a gépesítés és sokkal magasabb a támogatás. – A világ költségesebb termelése a miénk. Versenyhátrányban vagyunk - mondta a szakember.

– Sokan kényszerűségből döntenek a befejezés mellett. Nem látják a munkájuk eredményét, a megnövekedett költségek mellett nem tudnak hasznot realizálni. A szőlőfelvásárlással foglakozó cégek egyszerűen nem vesznek át szőlőt, mondván, amíg nem adták el az abból készült bort, addig nem tudnak érte fizetni. Tudomásom szerint több felvásárló még a tavaly átvett szőlőért sem fizetett - tette hozzá Csirmaz Gábor.

A fele feketegazdaságból származik

A problémát ráadásul nem lehet hegyvidéki szinten kezelni: olcsóbb importból, vagy feketén bort behozni, mint Magyarországon megtermelni. – Lassan semmit sem éri meg itthon termelni - panaszkodott a gazda, aki elmondta: rengeteg külföldi bor árasztotta el a magyar piacot, főleg Olaszországból. Ráadásul ennek a bornak hivatalosan, adózva csak a fele érkezik meg Magyarországra, a többit feketén, magyar borként adják el. – Megtehetik, hiszen eltörölték a zárjegy-rendszert - hívta fel a figyelmet Juhász Attila.

– A magyar szőlészet, borászat rivalizáló csoportjai ellenzik a zárjegy újra bevezetését - egészítette ki Juhász Attila információit Varga Péter, a Varga Pincészet vezetője. – Senki sem akar adózni - magyarázta a borász, aki megerősítette: a magyar borászat fele feketegazdaság. A szakember szerint pár nagyobb borászat nem tud feketén forgalmazni, ezért csak nekik áll érdekükben a zárjegy újbóli bevezetése. A rendszert egyébként 2002-ben a Medgyessy-kormány törölte el. Varga Péter elmondása szerint a zárjegy bevezetése annak idején 2-3 év alatt visszaszorította a feketekereskedelmet.

Nincs "szalonképes statisztika"

– A bortermelők többségének ez kellemes állapot - mondta a borász, aki szerint Magyarországról évek óta nem lehet egy épkézláb termékmérleget összehozni. – Van 87 ezer hektár termőterület, amiről elvileg 7 millió mázsa szőlőt lehet leszedni. Ebből 5 millió hektoliter bort lehet megtermelni. Viszont csak 3 milliót jelentenek be, a borforgalmi adót pedig csak 2 millió után fizetik be - mondta a Varga Péter a 168 Órának.

Felhívta a figyelmet: a magyar borágazat a legkevésbé nyereséges, mégis itt történik a legtöbb fejlesztés. – Ennek ellenére nagyon szép pincészetek épülnek nulla nyereségből - mondta a Varga pincészet vezetője.

Túl magas kamatok, túl erős forint

Varga Péter szerint a magyar gazdasággal általánosságban gondok vannak; a túl erős forint és a túl magas kamatok nem kedveznek a termelésnek. – Egyedül a pénzügyi befektetők járnak így jól - mondta a borász, aki szerint ezek a jelenségek gazdaságtalanná teszik a termelést Magyarországon.

– Már a paprikát is importálni kell; nem lehet annyi pénzért valamit megtermelni, mint külföldről olcsón behozni - hívta fel a figyelmet Varga Péter.

– Én az összefogásban keresném a megoldást, habár ennek a termelőszövetkezetek felbomlása után vajmi kevés az esélye. Úgy látom, hogy a termeléssel foglalkozó emberek már nem fognak össze, hiszen mindannyiukat saját érdekeik hajtják, és sajnálatos módon az eladásnál egymás árai alá mennek, hogy valami kis pénzhez jussanak - mondta az MTI-nek Csirmaz Gábor.

Jöhetnek az évtized hazai csúcsborai - az utóbbi évek legjobb szüretére van kilátás

– Az utóbbi évek legjobb szürete lehet az idei minőségi szempontból, mivel a 2009-es borok átlagminősége igen magas szintű - állítja a Varga pincészet és a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének legfrissebb összegzése.

– Előre láthatóan egy közepes mennyiségű, de a beltartalmát illetően kiváló minőségű termés ígérkezik – erősítette meg a hírt az MTI-nek az Egri Korona Borház vezetője, Gergely Bertalan. – Ebben az évben jó nyarunk volt, és a kellő időben volt megfelelő csapadék is, ami jót tett a fotószintézisnek.

A szakértők a rendkívül jó minőséget az időjárás kedvező változásának tulajdonítják. A klíma melegedésének következtében ugyanis az elmúlt öt évben megemelkedett a borok alkoholtartalma, némileg csökkent a savtartalom, finomodott a savak szerkezete, a fehérborok színe a korai fajták kivételével már nem a zöldbe, hanem a sárgába hajlik, a vörösboroké tovább mélyült - írta a Népszabadság.

Így a magyar borok külső megjelenése, típusa, kémiai paraméterei egyre közelebb kerül a mediterrán borokhoz. Azzal az egy lényeges különbséggel, hogy a magyar borok ízvilága és illatintenzitása lényegesen gazdagabb a déli versenytársakénál. Az összegzés azt is megállapítja, hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került borhamisítási ügyek által okozott erkölcsi veszteség nagyobb, mint az adott tétel nagyság. Különösen akkor igaz ez az állítás - mutatnak rá a szakértők -, ha biztosan tudható, hogy egészségkárosításról szó sincs.Az erkölcsi veszteség ugyanakkor érinti az egész magyar borászatot.